|
Témaindító hozzászólás
|
2014.07.08. 20:09 - |
 Lakói: Ria Ashwin és Aimee Liberty Sarah Tyson |
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Cole Downer
-Bakkkeeer -nyögtem fel, és kihúztam magam. Ennyit a laza és jóképű külsőről. Ezek után megpróbáltam a szokásos Cole-fejez vágni, és viszonylag normális tartással követni Aimee-t a folyosókon. Egyszer közelebb értünk Ria szobájához, szóval kezdett gyanússá vállni a dolog...Elkezdtem összeesküvés-elméleteket gyártani a fejemben, egészen addig, amíg meg nem álltunk az említett ajtó előtt. -Te...te itt laksz? -Fogalmam sem volt róla, hogy Ririnek új szobatársa lett, valószínűleg azért, mert eddig igyekeztem őt messziről elkerülni. Neem, nem láthat meg így. -Én..izé, itt kint megvárlak, rendben? -Abban bíztam, hátha megint gitáron van, és sikerül ma is elkerülnünk egymást. Nem akartam vele beszélni, amíg nem muszáj. És ha esetleg mégis eljönne az ideje, tudatni fogom vele, hogy leakadok róla, ha így akarja. De miért is változna a véleménye? |
Cole Downer
Szó nélkül arrébb álltam. -Jó gitározást, Riri. -Úgy döntöttem, addig én itt megvárom. Még egy óra már nem téma, miután itt töltöttem a délutánt. Az asztalhoz sétáltam, és elkezdtem megenni a Ririnek szánt édességeket. |
Ria Ashwin
- Nem. Komolytalanul. - vágtam pofát. - Igen, komolyan, elmegyek. Oké? - néztem rá válaszla várva.
- De akkor most elmehetek gitárkörre? Így is majdnem 10 percet fogok késni. |
Cole Downer
-Komolyan? -kérdeztem meglepetten. Teljesen fel voltam rá készülve, hogy nemet mond. A szüleim soha nem jöttek el még a meccsekre sem. Mindig volt valami fontosabb dolguk, vagy éppen úgy gondolták, nem érdemlem meg. Lehet, hogy igazából az volt az oka, hogy soha nem is szerették a focit. Végső soron mindegy, a lényeg az volt, hogy általában az aktuális barátnőim kísérgettek, vagy néha-néha az egyik nővéremet elküldték. Imádtam nézni, ahogy a lelátón nyomkodják a mobiljukat, és végigfacebookozzák, az egészet. |
Ria Ashwin
Úgy tűnik az előbbi ironizálásomat komolyan vette. Vagy túl jól csinálom, vagy túl pocsékul. Ez a kettő verzió áll fenn. Vagy csak ő nem veszi észre, hogy csak vicceltem. Mindegy.
- Ht rendben. Akkor elmegyek az edzésedre. - mondtam. Úgyse lenne, amit csináljak szakkör után. |
Cole Downer
-Ilyenről nem volt szó -engedtem el a derekát, és elé léptem. -De oké, rendben. Elmehetsz a szakkörödre, ha utána megnézed az edzsésemet. Csak most az egyszeeeer...légyszii. Mindenki lejön, csak te nem. Mindig tele van a lelátó, és téged sosem látlak, Riri. Szerinted ez nekem hogy esik? -néztem rá reményveszett fejjel. Hátha meghatja, vagy valami. -Nem kell többet eljönnöd. Csaaaaak egyszer. Egyetlen egy alkalom. Elég, ha negyed órát maradsz, nem kell végigvárnod. |
Ria Ashwin
- Ahham... Ez így nem fer. Te nem engedsz el engem a szakkörömre, de én el kéne engedjelek az edzésre. Na szép, mondhatom... - ironizáltam. - Ha unatkoztál, miért nem jöttél iskolába. A tanárok már megint rajtam kerestek. Elegem van abból, hogy mindig nekem magyarázzák, hogy annyit lógsz, meg mittomén. Az egyezségünkben úgy volt, hogy normális leszel, ami nem azt jelenti, hogy elhagyod a sok baromságodat, hanem egyszerűen nem lógsz, és megpróbálsz rendesen viselkedni. |
Cole Downer
-Neeem fogsz. Muszáj menned, Riri? Egy alkalmat biztos kihagyhatsz a kedvemért. Mondd azt, hogy szarul vagy, és kész. -Egész nap erre vártam, most meg csak úgy itt akar hagyni. Na, szép. -Kérleeek..tudod, mennyit unatkoztam? Nekem még van egy órám a saját edzésemig. Addig legalább maradhatnál. Utána meg tanulhatsz, vagy amit akarsz... |
Ria Ashwin
- Nem. Én azt mondtam, hogy nem kérek semmit. - emlékeztettem. Ennyit a figyelemről. O-kéé...
- Hm... Az összeállítás nem rossz, de a lufikat hanyagolhattad volna. Na meg ki eszik meg ennyi édességet? Ja... És el fogok késni. - pillantottam sietősen az órára. Már csak 2 percem volt végigszáguldani az egész sulin a szakkör helyszínére. |
Cole Downer
-Te azt mondtad, hogy nem kérsz virágot, drágám. És látsz itt valahol egyetlen egy szálat is? Mert én nem. -Továbbra is vigyorogva álltam mögötte, és egészen közel húztam őt magamhoz. Amíg bámulja a mesterművemet, fel sem fog tűnni neki... -Azért ugye tetszik? -suttogtam a fülébe. -Értékeld a fáradozásaimat. Tök drága volt az a pár darab lufi. |
Ria Ashwin
- Nekem 8. Én többször büntető feladatot nem csinálok neked, az is biztos. Emlékszel...? - mondtam célozgatva a tavalyi esetre. Fúú, utáltam azt a napot. De komolyan.
Mikor megláttam az ajándékot - ha gyáltalán lehet annak nevezni ezt az édesség-lufi dekorációt -, meglepődtem. De inkább a rosszabbik értelemben. Oké, szeretem a gumicukorkát. Oké, szeretem a csokit. De mindent mértékkel. Plussz: a lufi már tényleg túlzás. Fúú...
- Hát... Te tiszta lökött vagy. Mintha mondtam volna, hogy nem kell semmit dekoráció. |
Cole Downer
-Én mindent megoldok, Riri. -legyintettem. Akadt egy-két ötletem, mit kezdjek az igazolatlanokkal. Ria elé mentem, megfogtam a karját, és szembe fordítottam a művemmel. -Tádáááám, meglepetééés. -Kifejezettem büszke voltam magamra. Mögé léptem, és hátulról átkaroltam a derekát. -Hát nem csodálatos, Riri? Szerintem akárhova indultál, várhat még egy kicsit. Tudod, kiszárad a gumicukor.... |
Ria Ashwin
- Ó, bocsi... Nem láttalak, ne haragudj. - motyogtam meglepetten, mikor becsapódott előttem az ajtó. Szerintem sütött rólam, hogy kész hulla vagyok, és semmi kedvem szakkörre menni.Mert amúgy imádtam énekelni, és gitározni, de szakkörön egy csomó értelmetlen baromságot tanultunk, amiket már eddig is tudtam. De ettől függetlenül muszéj volt járjak...
- Hát fárasztó volt. Nagyon... És a jókedvedből gondolom, hogy begyűjtöttél ma még egy igazolatlant. Fogadd őszinte gratulációmat. |
Cole Downer
Az ajtó mellett, a sarokban ülödgéltem, és a mobilomon játszottam zombigyilkolósat. Riri először elment mellettem, lecuccolt, meg minden, és már ment is volna tovább. Becsuktam az egyik kezemmel az ajtót előtte, és vigyorogva felálltam. -Sziaaaa Ririiii. -ordítottam rá. Aztán rájöttem, hogy normálisan kell viselkedni, szóval halkítottam magamon. -Azaz...szia. Milyen volt a napod? És miért bámulsz lefelé? |
Ria Ashwin
Valamikor 4 óra körül végeztem az órákkal. Utána rögtön az orvosiba mentem, hogy szedjék már le azt az óriási kötést az ummról, mert nem tudok vele gitározni. Egy röpke kis eszmecsere az elsősegélyről és hasonlókról az iskolaorvossal, és máris lekerül az uborka az ujjamról.
Felvonszoltam magam a szobámba, nem néztem semmit, nem figyeltem semmit. Feldobtam az ágyam tetejére a holmimat, kihalásztam a gitáromat az ágy alól, és indultam a különórára... |
Cole Downer
Pénteken ellógtam az utolsó órát, a matekot. Idén is legalább olyan gyorsan gyűltek az igazolatlanjaim, mint tavaly. Természetesen Ririék szobájában nem volt senki, úgyhogy elkezdtem véghez vinni a zseniális ötletemet. Tegnap délután megint kilógtam vásárolni, szóval mindenem meg volt, amire szükségem lehet. Első körben kiragasztottam az ajtóval szembeni falra egy hatalmas Isten hozott itthon! feliratot, és alá írtam hatalmas betűkkel, hogy RIRI. Ezután felfújtam a lufikat, és az emeletes ágy korlátjára kötöztem őket. Sokkal jobb lett volna héliummal, de hát ez van... Műanyag tálakat tettem az asztalra, és szépen mindegyikbe különböző fajtájú gumicukrot, vagy csokit öntöttem. Ő mondta, hogy nem kell neki virág, az ő baja, ha ez sem fog tetszeni. Szóval kidekoráltam a szobát, mintha Riri a kórházból jönne vissza, vagy ilyesmi. Lerúgtam a cipőmet, és felmásztam az ágyába. |
Ria Ashwin
- Hát neem, mert csak úgy mondom. Te is tudod, hogy nem vagyok a szavakyok embere, nem vagyok az a "bármitkimondok" alak, mint te. - háborogtam. - és ne kísérj sehova, nekm kell, el tudok menni egyedül is, ahova akarok. - mondtam, miközben lassan kipakoltam őt az ajtón. - Akkor tehát jó éjt!
*/The end/ |
Cole Downer
-Tényleg? -vigyorodtam el. Na igen, már is jobb kedvem lett. -Na és milyen értelemben, Riri? Hát, akárhogy is, de így biztosan meg kéne értened, hogy nem szeretnék egyedül üldögélni a szobámban....-Aztán amilyen komoly fejet vágott, jobb belátásra jutottam. Nem szeghetem meg az egyességünket... -Oké, oké.. Megyek, Riri. De holnap kora reggel találkozunk. Elkísérlek mindenhova -Továbbra is vigyorogva kifelé indultam. |
Ria Ashwin
Fúú, na itt mit csináljak? Valahogy ki kéne tessékeljem innen, de azért mégsem akarom olyan csúnyán kipaterolni. Itt jött el annak a bűvös szónak az ideje, ami nekem olyan nehezem ment. Ezt az egyet nem értem magamban: mindig megmondom, amit gondolok, bármi legyen az, de ezt a szót nem. Csak nagy ritkán.
- Na ide figyelj... Én sze-ret-lek - kimondtam! -, de most el kéne menj. Oké? |
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Lakói: Ria Ashwin és Aimee Liberty Sarah Tyson
