|
Témaindító hozzászólás
|
2014.07.08. 20:09 - |
 Lakói: Ria Ashwin és Aimee Liberty Sarah Tyson |
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Ria Ashwin
- Te egy barom vagy. Te is tudod, hogy érdekel. De legalább nem keleltt volna az orromra kösd. Vagy a minimális, hogy nem így. - motyogtam magam elé. Semmi erőm nem volt arra, hogy most elkezdjek kiabálni vele - szokásomhoz híven -, sőt, már lassan azt sem tudtam, hogy mit kéne mondjak, hogy felfogja végre a helyzetet. Ennek annyi esze sincs, mint egy tyúknak. Vagy csak egyszerűen vak? Na az is lehet.
Csak áltam ott, és egy darabig nem szóltam semmit. A szobatársamra nem haragszok, mert na... Cole már csak ilyen. Ez van.
- Na jó. Akkor én hagylak titeket, folytassátok nyugodtan. - mondtam lemondóan, szavaimba némi akaratlan gúny is keveredhetett, miközben megtámaszottam a gitáromat tokostól az ajtó melletti falnak. Kicsit durván beledörgöltem az öklömet a szemembe, hogy minél hamarabb eltávolítsam belőle a nedvességet. De még nem léptem ki. Kíváncsi voltam a válaszára. |
| Cole Downer
Fél kézzel takargattam a pöcsömet, a másikkal pedig próbáltam egy darab takarót szerezni Aimee-től, aki az egészet magára rántotta. Összeszedtem magam, és nyeltem egyet. Most határozottnak kéne látszanom...-...Bemutatom...Riát, akinek majdnem egy évig megkeserítettem az életét. Ő itt Aimee.. -csuklott el a hangom. Nem bírtam nézni Ria csalódott arcát, úgyhogy megpróbáltam ezek után kerülni a tekintetét. Túl sokan néztek már rám így. Megint nyeltem egyet. -Bocs, ezt nem itt kellett volna. De ne izgulj, leszálltam rólad...én ööm...már nem érdekel. Gondolom téged sem, szóval.. -Össze-vissza mondtam, ami eszembe jutott, mert attól féltem, ha megpróbálnék összehozji egy normális mondatot, elbőgném magam. |
Aimee Tyson:
Miután egy idő után nem változtatott a tempón, meg a "modoron" ott kezdtem ráunni a dologra. Szóval sóhajtoztam, mert azért tetszett, de annyira nem élveztem, mint kellett volna. Így hát maradt időm arra, hogy figyeljem a testét, meg az arcát. De ahogy elnézem neki tetszett, mert rendesen megtöltött alul... Lehajtotta a fejét, mire összevontam a szemöldököm. Sír...? - Cole...? - néztem rá kissé érdeklődve, meg úgy aggódva is. Na jó. Most mi a rákért sír...? Fuh basszus. Én nagyjából ennyi idő alatt el is felejtettem, volna az egész jelentet, ha nem hallok meg egy sikolyt, meg egy női a hangot és a "szobatárs" szót. Lelöktem magamról Colet és magamra rántottam a takaróm öszöntönösen. Ahogy a könnyeket megláttam a lány szemében összeállt az egész kép - Én öh... - fuh basszus... Na ezt nem akartam. Eh. Hülye vagyok. Nemet kéne mondanom néha... És most igazán megtehettem volna, mert még a helyzet is olyan volt, hogy nem lett volna probléma a nemből. - Ühm... - fogalmam sem volt arról, hogy mit mondjak. Lesütöttem a szemeim és fél szemmel Colera néztem. Na és ő mit fog csinálni? De szerintem... úgy ő jobban jár ha azt mondom, hogy én másztam rá, nem? Talán nem lesz akkora része belőle. Az engem meg nem érdekel, hogy jövök ki a szobatársammal. Részben az én hibám is az egész, szóóóval. Eh... Mindegy. Majd megnézem, hogy alakul az egész és úgy szólok bele. Ha azt mondják menjek el, akkor elmegyek. Addig is magamra húzva tartottam a törölközőt és egy foltot bámultam a falon. Ilyen helyzetbe is csak ritkán kerülök. |
Ria Ashwin
Már 6 óra körl járt az idő, most lett vége a gitárkörnek. Azt hittem elunom az életemet. Nem hiszem el, hogy már harmadéves vagyok, és még mindig csak a H alapú akkordoknál vagyunk. Pedig azt hiszem, ezt vettük a tavaly is.
A gitárrala hátamon, unottan sétáltam a szobám felé. Utamaba tévedt Mrs. Kenway, a nevelőnő. Illedelmesen köszöntem neki, de ő még erre sem méltatott - na igen, köszönni luxus, természetesen. Rögtön a közepébe vágott: az új hír az, hogy összecserélgették a szobatársakat. Ez szerinte a jó hír. A rossz hír az, hogy nem ismerem az új szobatársamat. Na igen, erre annélkül is rájöttem volna, hogy útba igazít. Ezt természstesen nem tettem szóvá, nem akartam ingerelni. Látszodt rajta, hogy tavaly év eleji kis kiruccanásunk miatt még mindig nem nagyon szívlel. De már megszoktam. Elköszöntem, és csöndesen elsomfordáltam.
A szobám elé érve ránéztem az ajtóra: "Ria Ashwin és Aimee Liberty Sarah Tyson". Na igen, már nem Sierra. Azon kezdtem gondokozni, hogy ez vajon két ember, vagy egy lánynak van ekkroa döghosszú neve. Mindegy, majd megkérdezem. Hamarosan úgyis találkozni fogok vele. Valamikor. Szép csöndesen lenyomtam a kilincset, ami enyhén, mint az egércincogás, megcsikordult, és benyitottam.
Az első reakcióm, amint megláttam bent a jelenetet, egy nagy sikítás volt. Ott volt egy félig fehér-, félig fekete hajú emúsnak kinéző lány - természetsen meztelenül- és rajta Cole, ő is meztelenül.
- Jesszus, Cole! - pillogtattam nagyokat. Némi-nemű könnyszerű valamivel telt meg a szemem, na ilyen is ritkán van. De most nem érdekelt. - Na igen, és gondolom benend tisztelhetem az új szobatársamat, igazán örvendek. - vetettem egy pillantást a lányra is. |
| Cole Downer-14+ Továbbra is gyorsan, erőteljesen mozogtam benne. Azt hittem, hogy Ria arcát fogom odaképzelni Aimee-é helyett, vagy valami hasonlót. De rá kellet döbbennem, hogy tőle egészen mást akarok. Akartam...A kezdeti céljaim tényleg kimerültek a szexben, de annyira erősen ellenállt, hogy kénytelen voltam vele maradni, és jobban megismerni. Minden egyes lökésemmel közelebb kerültem a csúcshoz, a szemembe pedig könnyek szöktek. Miért ilyen igazságtalan az élet? Soha nem akartam szerelmes lenni. Elcsesztem. Olyan erősen markoltam az ágyneműt, hogy elzsibbadtak az ujjaim. Szóval én...szeretem őt. Amit most csinálok...nos, ezt azért semmi esetre sem csinálnám meg vele. Aimee sem érdemli meg. Egy hangos, szakadozó sóhajjal elmentem, és lehajtottam a fejem. Nem akartam, hogy lássa, hogy sírok. Mikor is volt ilyen utoljára? Talán úgy 8 éves koromban...Eddig minsig megkaptam, amit akartam. |
+16
Aimee Tyson:
Nem számítottam arra, hogy kis finom, simogatós meg miegyebes lesz velem, így hát nem lepődtem meg a durvaságán. Nyögtem egyet mikor belém raktam magát és belekapaszkodtam a hátába. Heh... Nem épp a finomságok embere, bár most még bajom nincs vele. Ha kapcsolatba lennénk, akkor zavarna, de jelenleg minden igényem kielégíti. És nem tervezem azt, hogy kapcsolatba legyek Colelal (vagy -val? ono). Kinyomtam felé a csípőm és még jobban szétnyitottam a lábaim, hogy több mozgásteret biztosítsak neki. Viszont ha elakarok menni, akkor kicsit tovvább kell így mozognia bennem, mint alapesetben. Nem vagyok az a könnyen élvezős fajta... Vagy mifene. Hangosan szedtem a levegőt és úgy minden harmadik lökésénél nyögtem egyet, erősen kapaszkodva a hátába. Vagy nem kell olyan sokáig. Egyre jobban megnyerte tetszésem ez az egész és ezzel együtt egyre közelebb kezdtem kerülni az orgazmushoz, bár az még mindig igen messze volt. Bár azok a csókok... Heh. Akkor inkább ne is akarjon megcsókolni, értem én, hogy csak le akarja vezetni rajtam a feszültséget... Nem kellenek a formaiságok. |
+14...
Cole Downer
Visszavigyorogtam Aimee-re, miután sikerült megszabadítanom a maradék ruhájától is. Mostmár azzal sem bajlódtam, hogy eltakarítsam őket az utunkból, simán otthagytam magunk mellett. A nyakába csókoltam, mint ő nekem az előbb, és belé hatoltam. Persze megtehettem volna finomabban is, de úgy éreztem, hogy sürget az idő. Nemsokára meg fogom bánni. Érzelemmentes és kissé durva volam, épp mint Chloe-val a múltkor. Szóval nem vittem túlzásba a romantikázást. Nem szeretek amúgy izomból dugni, de ez most kellett. Mindkét kezemmel kitámasztottam magam mellette, és csak néha hajtottam le a fejem, hogy felszínesen megcsókoljam. Egyre hangosabbakat nyögtem felette, és vártam, hogy megmondja, álljak le. Sokkal könnyebb lett volna, mert egészen biztos voltam benne, hogy magamtól nem fogom abbahagyni. Maximum a végén bocsánatot kérek. |
+16, egen. Én már ennél maradok. ~
Aimee Tyson:
Sejtettem, hogy előbb utóbb ő fog vezetni és alá kerülök... de hazudnék, ha azt mondanám, hogy bánom az egészet. Elégedetten sóhajtottam egyet, mikor a mellemhez ért és egy kósza pillanatra végignéztem rajta. Hüm... Nem is rosz. Sőt, mondhatni egész jó. Na jó. Azért nem vagyok telhetetlen és az tény, hogy Colenak egész jó teste volt. Bár... hüm... soha nem voltam annyira odáig az izompacsirtkért, de ezt most megbocsájtom neki. A kezeim a hátára raktam, mert most ezen kívül nem nagyon tudtam mit kezdeni velük. Kitoltam felé a csípőm, hogy ha akarja - mert már hogyne akarná? -, le tudja húzni rólam a nadrágot, mert már nagyon a sliccem környékén matatott. Háh... Viszonoztam a csókját és így már egyből tudtam mit kezdeni az egyik kezemmel - bár a másikkal a hátizmait tapogattam eddig. A hajába túrtam a jobb kezemmel és a fogaimmal a felső ajkába csíptem. Elég világos voltszámomra, hogy nem én kellek neki, hanem a sex és most én vagyok elérhető közelben, de nem érdekelt. Hozzászoktam. De nem is baj. Féloldalsan elvigyorodtam és résnyire nyitva a szemem felnéztem rá. |
+14 körül xd
Cole Downer
A melltartóját a többi levett ruhánkra dobtam. Elégedettséggel töltött el, hogy egyre nagyobb a kupac. Ez azt jelentette, hogy nemsokára elengedem Ririt. Igen, ezt fogom tenni. Amikor rámarkolt, halkan felnyögtem, és még mielőtt tovább folytathatta volna, feljebb ültem vele az ágyon, és könnyedén helyet cseréltem vele. Miután már én voltam felül, lerúgtam a gatyámat a boxerommal együtt, és masszírozni kezdtem a melleit az ujjaimmal. Reméltem, hogy ő is tudja, hogy ennek semmi köze hozzá. Kedves lánynak tűnt, és nagyra értékeltem, hogy segíteni akart. Tulajdonképpen most is ezt csinálta, csak már a megfelelő módszerekkel. Erre van szükségem, hogy lenyugodjak, és tiszta fejjel kezdjek el gondolkodni. Van még néhány dolog, amit helyre kell majd tennem. És igen, azt hiszem, komolyan eljött az ideje, hogy élni hagyjam Riát, Aimee szavaival élve. Újra megcsókoltam. Mostmár csak az ő nadrágja választott el engem és az ideiglenesnek szánt boldogságomat egymástól, úgyhogy orvosolni kezdtem a problémát, kezdve a slicce lehúzásával. |
+16 vagy nem
Aimee Tyson:
Addig gondolkoztam azon, hogy ráfogok baszni erre az egészre - szó szerint is - és én is megfogom szívni... de ez úgy addig érdekelt, míg le nem vette a felsőjét, no meg az ülőhelyem nem kezdett egyre keményebb lenni. Halványan elvigyorodtam és végigsimítottam a legfelső, majd egyre lejjebb lévő kockáin és a kezem egészen a nadrágja vonaláig csúsztattam. Óvatosan a nyakába csókoltam, bár nem terveztem kiszívni a bőrét, így csak lágyan, az ajkaimmal alig érintve haladtam egyre lejjebb, bár valahol a szegcsontja környékén megálltam és kikapcsolatam a melltartóm. Bár úgy ennyi szünetet tartottam, mert a kezeim újból felfedezőútra indítottam, még hozzá a nadrágja felé. Nincs is jobb kirándulóhely. Heh... Kigomboltam a nadrágja gombját és az egyik kezem becsúsztattam a ruhadarab alá és óvatosan rámarkoltam az ébredező férfitagra ruhán keresztül. Mert miért ne? |
+12-16
Cole Downer
Egy pillanatra azt hittem, ellenkezni fog, és eltol magától, azonban ez elmaradt. Azt hiszem, jobban örültem volna, ha mégis megteszi, és leállít. Megígértem Riának, hogy megállapodok egy csajnál. De ha őt nem érdeklem, máris értelmét vesztette a dolog. Egyre hosszabban és mélyebben csókoltuk egymást, szóval szinte észre sem vettem, amikor Aimee az ölembe tornázta magát. A kezeim a combjai és a háta között vándoroltak egy darabig, aztán az egyik a melltartója vonalát követve megállapodott a mellei között. A Chloe-eset óta csak zsebhokiztam, szóval ez már alapból egy jó ok lenne arra, amit mi most tenni készülünk. De ott van az is, hogy rettentően pocsékul érzem magam most, hogy minden így összejött. Mindenképpen rám fért a szórakozás, és ezt akkor állapítottam meg harmadik alkalommal, mikor mozogni kezdett az ölemben. Egy bizonyos testrészem egészen hamar eldöntötte, hogy melyik oldalon akar "állni", úgyhogy innentől esélytelen volt, hogy meggondoljam magam. Segítettem neki levenni a pólómat. Eszembe jutott, hogy Ria akármikor visszajöhet, de mostmár nem érdekelt. Nem fogja szíven ütni a dolog, az biztos. és ha mégis, akkor meg nem sajnálom. Ő akarta így. Nekem fáj jobban. Aimee felsője végül az enyém mellett landolt a földön. |
(öh... +12? Vagy +16...? Na mindegy, még nem világos számomra a beosztás, de azért korhatáros. A'sszem. ;u;)
Aimee Tyson:
- Ne viccelj ilyenekkel! - vontam össze a szemöldököm és rámeredtem. Én is éreztem így egyszer... Bevettem az összes gyógyszert amit találtam a házba és ittam rá azt a sebfertőtlenítő alkoholt... Nem volt épp jó az egész, főleg miután felkeltem a kórházba. A gyomormosás szar dolog. De én is azt éreztem, hogy nem kellek senkinek és senki nem hiányolna. Ez mikor is volt már? Talán két éve? Eddig is és most is Colet figyeltem na és amikor felém fordult már egyből tudtam mit akar, de így is meglepődtem mikor megcsókolt. Először a mellkasára raktam a kezem, hogy el tudjam lökni ellenkezés képp, majd rájöttem, hogy nekem is vannak szükségleteim amiket rég elégítettek már ki... És Colet felhasználhatom erre, talán nem lesz ellenére. Bár miért is lenne? Ő kezdeményezett. Azt a kezem, ami eddig a mellkasán volt átvándortattam tarkójára és kicsit közelebb húzva magamhoz viszonoztam a csókját. Mivel így már elég közel volt hozzám szembe fordultam vele a testemmel is és átraktam a bal lábam a csípőjén, ennek segítségével az ölébe húzva magam. Szemben ültem vele és a szabad kezemmel a felsője alját kezdtem keresni, természetesen közben többször végigsimítottam a mellkasán. Nyam. Colenak puhák az ajkai, bár remélem, hogy ott lent nem ilyen puha... Bár ezt leellőrízhetem. Úgy helyezkedtem az ölében, hogy pontosan a férfiasságán üljek és ha már ott voltam lassan körkörös mozdulatokat kezdtem leírni a csípőmmel, így hozzádörgölüzve alul hozzá. |
Cole Downer
Engedelmesen lenyeltem a kekszet, és sóhajtottam egyet. Fogalmam sem volt, mihez kezdjek most. Illetve de...-Keresek egy kötelet, és felakasztom magam. Senkinek sem fogok hiányozni. -A térdemre könyököltem, és kitámasztottam az állam a kezeimmel. Jelenleg semmiben nem voltam biztos, és a lelkem legutolsó, megmaradt darabkájáig el voltam keseredve. Valószínűleg nincs rosszabb a világon, mint a tehetetlenség. Legalább is azután, hogy már mindent megpróbáltál, de az eredmények egyáltalán nem kielégítőek. Aimee-re pillantottam, és bevillant, hogy pontosan mire is van most szükségem. Talán egyáltalán nem helyes, és még ennél is szemetebbnek fogom érezni magam, de megtettem. Felegyenesedtem, és az ágyon ülve hosszan megcsókoltam. |
Aimee Tyson:
Némán ücsörögve figyeltem és gondolkoztam azon, hogy ő mit gondol. Komolyan. Ennyit még nem gondolkoztam mostanába... Jó de. A mateknál. De az matek - Héé, neköpködj - vontam össze a szemöldököm és lepöcköltem egy nagyobb morzsát a térdéről. Fúj. Cole nyál. Félrebillentettem a fejem, majd felnéztem rá - Ühm... A szerényt ne hagyd le - mosolyodtam el halványan és leültem mellé - Egyébként... Minden helyrehozható. Csak tudni kell miként kell helyrehozni - löktem meg a vállát a vállával - A lányok szeretik a romantikus dolgokat, meg a kedves szavakat... És sokra értékelik az őszintésget. Bár nem tudom, hogy a lány akit kedvelsz mit szeret... - néztem fel rá és megbökdöstem az arcát, ahol akkor egy póp volt, jelezve, hogy ott van a süti a szájába - És még mielőtt megszólalsz nyeld le kérlek azt a falatot amit most rágsz. Takarítanom nekem kell. |
Cole Downer
Ehhh...neee. Ennyire látszik rajtam, hogy egy lány miatt vagyok kikészülve? Pontosabban, két lány miatt. Az egyik terhes, a másik meg azt sem engedi konkrétan, hogy megöleljem. Előbb arra kéne rájönnöm, miért is érdekel ez ennyire. Nem mintha ő lenne életem szerelme, vagy hasonlók...sőt, több barátnőm volt életem során, mint amennyit össze tudok számolni. Nem értem, miért ragadtam le pont nála. -Miért az az egyetlen ember érdekel, akit én totál hidegen hagyok? -suttogtam teli szájjal, össze-vissza köpködve a morzsákat. Korábban is rájöhettem volna, hogy ami a francia ribancoknál bejön, az Riánál nem fog. -Engem mindenki imád. Szexi vagyok és okos...na jó, az okos az nem igaz. és jelen pillanatban talán a szexi sem, de akkor is. Miért csesztem el? -Ha ilyen hamar rájött, hogy nőproblémákkal állok szemben, valószínűleg nem fogja érdekelni a kerettörténet sem... |
Aimee Tyson:
- Mennyi időnek? - fordultam vele szembe és felnéztem rá. Még mindig a földön ültem és az ölelmbe vettem a sütiket - Ühm... Én nem szoktam próbálkozni, de ha fiú lennék talán 1-2 hónap után feladnám... Kivétel ha szerelmes vagyok a lányba. Na akkor bármeddig képes lennék elmenni, hogy megszerezzem az adott lányt - vontam meg a vállam és elgondolkozva figyeltem - De ha nem látnám az érdeklődését akkor meg hagynám élni - vettem magamnak is egy sütit és a számba vettem, majd a szabad kezeimmel eltűrtem a hajam. - És még mielőtt megkérdeznéd, hogy mikor nem érdeklődik irántad egy lány... Na azt nem tudom elmagyarázni. |
Cole Downer
Kivetttem egy kekszet a csomagból, és leültem Aimee ágya szélére. Ezek szerint még nem sikerült összeismerkedniük Riával. Ami azt jelenti, hogy...nem, ez semmit sem jelent. Kezdtem olyan dolgokon rágódni, amiknek amúgy nem találtam volna értelmét. Miért is nem gondolkoztam hamarabb? Ha máshogy próbálok közeldni hozzá, talán nem így történt volna. De sajnos az ember nem tud csak úgy egyik napról a másikra megváltozni. -Mennyi időnek kell eltelnie próbálkozással, hogy valaki totál jogosan adhassa fel?.. -Bár a második számú problémámnak semmi köze nem volt ahhoz, amit Aimee-nek meséltem, nem árt, ha megtudom a véleményét. Persze soha sem hibáztathatom majd Riát, mert én tehetek róla. Én csesztem el már a legelső mondatnál.. |
Aimee Tyson:
- Na azért - mosolyodtam el és behátraltam a szobába. Eléggé bonyolult...? Mi bonyolult. Na mindegy. Majd elmondja ha akarja. Vagy nem mondja el. Nekem mindegy. Az ágyamhoz lépegettem és leguggoltam, majd lehasaltam mellé. Hogy miért? Az igen egyszerű. Ha koleszos vagy akkor egy helyen nem nézik meg a cuccaid. Még hozzá az ágy alatt. Ííígy minden szükséges holmim az ágyam alatt tartottam, persze a keksz sem volt kivétel - A szobatársam? - pillantottam rá hátra és előhalásztam a sütitbödönt az ágy alól, majd a hátamra fordultam és felültem - Nem tudom. Még nem találkoztam vele - billentgettem meg a fejem és felé nyújtottam a vödörnyi csokiskarikát - Vegyél amennyit szeretnél. - a keksz. Jó dolog. |
Cole Downer
-Oké... -sóhajtottam megadóan, és Aimee után beléptem a szobába. Szerencsére Ria nem volt bent, úgyhogy ha szerencsém van, ma sem fogok vele összefutni. Egyszerűen csak addig akarom halasztani azt a bizonyos beszélgetést, ameddig lehet. Remélhetőleg még sokáig.. -Eléggé bonyolult. Majd később elmesélem. -Vagy nem, de ezt nem akartam bejelenteni. Gondoltam, így is furának tart már, szóval...A szoba minden egyes szegletéről eszembe jutott valami, amit Riával csináltunk. Egészen eddig nem is zavart volna, csak hát ott volt a tudat, hogy majdnem egy évnyi reménytelen próbálkozás után fel fogom adni. Hamarabb is beletörődhettem volna. -És...milyen az új szobatársad? |
Aimee Tyson:
Megálltam az ajtóban és értetlenül néztem rá - Igen, most osztottak be - billentettem félre a fejem. Miért hol az Istenbe laknák? Még értetlenebbül figyeltem őt és az ajtófélfának dőltem - Mitől ijedtél meg ennyire? Nem eszlek meg... Meg a szoba sem fog. És a keksz sem - vontam meg a vállam és elmosolyodtam - Gyere be nyugodtan - bíztattam és a hátam mögé böktem - Vagy ha nem akarsz bejönni akkor mondd meg az okát - kissé gyerekes, de ez van. Ötletem sincs afelől, hogy miért nem akar bejönni... Eltűrtem a hajam és tovább figyeltem az arcát a válaszra a várva. Furák a férfiak. Nagyon furák. Jó, hogy nem tudok rajtuk kiigazodni... és az már teljesítmény.
|
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Lakói: Ria Ashwin és Aimee Liberty Sarah Tyson
