|
Témaindító hozzászólás
|
2014.07.08. 19:56 - |
 |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Mack Garett Archer
- Hello. - Köszöntöttem a lányt, aki megbökött. Közvetlennek tűnt, és hát...ugyanolyan félnótásnak mint én. A többi lány ebben az időszakban, már azt hitte, hogy nyár van, és ezért kis nadrágokat húznak meg ilyenek. Erre itt áll előttem egy csaj, aki sapkát vett fel. Még a korcsolyáját és lehozta. Korcsolyázni akart. Egyszerre voltam döbbent és sértett. Én akartam lenni az egyedüli furcsa, de osztozkodni a furcsaságokban se tűnt rossz ötletnek. - Igazából, csak odaképzelek valakit az ajtó helyébe... és ezért ütöm. - Mosolyogtam rá vidáman, majd megtámaszkodtam kicsit az ajtón. Próbáltam valamiféle módon menőn állni, de a kb. fél perc pózerkedés után feladtam és elvörösödött fejjel a korcsolyája felé böktem. - Hát te? |
Jamie Crane
Április... Azon tipikus hónapok egyike, amelyeket utálok. Se nem meleg, se nem hideg - se nem nyár, se nem tél. Ez az a hónap, ami pontosan a két évszak közé ékelődik be. Ha tél, akkor legyen bár -20 oC, ha meg nyár, akkor bár +20oC. De most körülbelül 10 körül járhatott a hőmérséklet, ami rettentően idegesít. Ilyenkor: a kabátot muszáj felvegyem, de sülök meg benne.
Éppen ezért úgy döntöttem, hogy egy kicsit hasznosabban töltöm el az időmet, mint a mérgelődés, és persze egy kicsit hidegebb helyet választottam a dologhoz: a korcsolyapálya tökéletes! Nekiállat rámolni a szekrényemből, mire valahogy megtaláltam a kicsitt kopottas fehér korcsolyámat. Felkaptam magamra a kabátomat, ami szintén egy kicsit régi és kopott volt. Egy hosszú, barna sálat tekertem a nyakam köré, és ennek a társát, egy barna bojtos sapkát húztam a fejemre, majd nekiindultam.
Gyors iramban száguldottam lefelé a lépcsőn kezemben a korcsolyákkal. Gyorsan elértem a korcsolyapályát, ahol egy eddig ismeretlen alakot találtam. Kezeimmel a térdemre támaszkodtam, hogy kifújjam magam, majd egy nagy levegő után odamentem az ismeretlen egyénhez, aki az ajtót ütötte, és megböktem.
- Hééj, nem sajnálod azt a szegény ajtót?! |
Mack Garett Archer
Rájöttem, hogy régóta nem korcsolyáztam és elhatároztam, hogy korizni fogok. Tavasz van, tudom és nem érdekel, hogy a csarnok esetleg nincs nyitva. Akkor jég nélkül fogok korizni. Olyan, mint amikor télen akarsz fagyizni. Tökre paradoxon, és én bírtam ezeket, ki lehetett őket használni a művészetben és valami groteszket alkotni, ami megdöbbentette az embereket. Én pedig a művészetem akartam lenni. Ezért a jégcsarnok előtt fagyoskodtam kesztyűben meg sapkában, sál az arcom eléhúzva (igen, kb. plusz 10 fok lehetett) és méltatlankodtam, hol hangosan, hol félhangosan, hogy miért nem nyitják ki már a csarnokot. Néha csapkodtam mintha fáznék, és megigazítottam a kesztyűimet. Elképzeltem, hogy a lábujjaim lefagynak és a leheletem látszik a levegőben...és a nap tűzött rám kegyetlenül, de én Didergő királyt játszottam, csak mert ahhoz volt kedvem. Tisztára logikus. |
Cole Downer
Követtem kifelé a csajszit a csarnokból, aki percről percre izgatottabbnak tűnt. Lehet, hogy amúgy nem szokott kilógni? Áhh, kizárt. Mégis ki ne lógna ki időnként Rián kívül? -Nekem mindegy. Az is tökéletes, ha csak sétálunk. -Egy ideig biztosan, de lehet hogy a végén kénytelen leszek leülni valahova. Lehet, hogy mégsem volt olyan jó ötlet ilyen térddel mászkálós napot tartani...Sóhajtva sétáltam Elza mellett, és próbáltam egy olyan értelmes gondolatot kicsikarni magamból, aminek nincs köze Riához. Tényleg, de tényleg akármi járt a fejemben, a végén mindig nála lyukadtam ki valahogy. Na mindegy. Szépen, feltűnésmentesen hagytuk el az iskola területét, és indultunk el az úticélunk felé.
(folyt. köv. város) |
| Hollywoodi Elza- A városba-mondtam mosolyogva- Azon belül még nem tudom pontosan - mondtam. Elindultam kifelé. -Akkor jössz? - kérdeztem tőle. Viszlát jégcsarnok ! Hiányozni fogsz! Egész örökkévalóság lesz amikor újra látlak. Szóval viszlát holnapig! Szóval te szuper jó és hideg, fagyos, és jégkpckávŕ alakító csarnok. Hát nem szuper? Szerintem az. De mostmár mehetnénk tényleg. Kezdek fázni. lassan megfagyok. A végén itt lesz a halálom. Kár , hogy itt lesz a halálom. Összetettem a kezem mint amikor az ember fázik. Mert fázok. Ember fázok! Hahó fázok! Menjünk már! |
Cole Downer
-Hát, nem ez volt az első esésem...de talán az egyik legfájdalmasabb igen. -Mindegy, mert végül is túléltem. Amíg Elza elment átöltözni, én kiültem a pálya szélére, mert lassan kezdtem úgy érezni, hogy a lábam megint nem bírja a terhelést. Nem volt olyan vészes, csak néha elég vacak érzés tudott lenni, hogy le kell állnom pihenni. Nem bírom én ezt a betegesdit... -Jövök. Azért az érdekelnie, hova megyünk. -néztem körül elgondolkozva, miután felkászálódtam a padról. Remélem, valahova a városba akart menni, mert nagyon mehetnékem volt már. Még néhány hét az őszi szünetig, és végre leléphetek. Hát, nem mindig gondolom így mert alapjáraton buli a kihalt suliban mászkálni tök egyedül egy teljes hétig, de mindent meg lehet unni egy idő után. |
| Hollywoodi Elza- Hŕt akkor azért már valamennyire ismered a jeget-vigyorogtam aztán elesett-Na mostmár mindent ismersz belőle-nevettem és segítettem neki felállni, hisz sérült lŕbbal elég nehezen tudott volna felállni azt hiszem-Mostmár a jég keménységét is megismerted. Ugye?-mondtam vigyorogva- De azért jól vagy? - kérdeztem viccet alábbhagyva - Szerintem akkor már mennyünk-mondtam és a pálya széléhez csúszkáltam-mindjárt jövök-mondtam és elmentem a jégcsarnok öltözőrészészéhez. 5 perc múlva visszajöttem egy sötétrózsaszín szoknyában kiengedett hajjal, a ruhámmal azonos színű topánkával. Természetesen a szokásos lányos rúzsozás, pici smink, szempillaspirál, körömfesték megvolt. Persze normálisan csináltam meg magamnak és nem néztem ki hülyén. Mert az elég ciki lett volna. Megálltam a pŕlya szélénél. - Jössz? - kérdeztem |
Cole Downer
-Hát voltam már jégen egyszer-kétszer, de amúgy nem mondanám magam profinak. Sokkal jobban kijövök a labdával, ami azt illeti. -Időm az bőven volt, úgyhogy ha esetleg csinálni szeretne valmit, állok elébe. Csak mostmár kicsit jobban kéne figyelnem rá, nehogy félreértsék. Azaz nehogy Ria félreértse. Oh, tiszta ideg vagyok, hogy el fogom cseszni...-Sajtburgeeeer...és francia konyha. Hidd el nekem, sokkal jobb mint az itteni amcsi kaja. -Felsóhajtottam. Néha tényleg hiányoztak a hazai éttermek. Mondjuk soha a hátam közepére sem kívántam azokat a kínos családi vacsorákat, de a kaja...nos, azzal nem volt problémám. -Talán ki akarsz menni? -fordultam felé két csúszás között, aztán seggre ültem. Auuh, hát pont ezt nem akartam ma átélni, de mit nekem még plusz egy lila folt...Ha Ririn múlik, még hosszú évekig nem lesz problémám abból, hogy meglátja-e valaki a seggemet. Sőt, szerintem amíg nem kérem meg a kezét vagy valami, biztos nem fog velem lefeküdni. Arra meg várhat, mert nem tervezem megházasodni a közeljövőben... |
| Hollywoodi Elza- értem- mosolyogtam rá. Úgy tűnik tetszik neki a műkorizás. Azt hiszem. Remélem. De jó lenne az ha elmennénk valahova. Bár itt is jó csak egy kicsit pörgősebbnek kéne lennie. Csak az a gond, hogy fáj a lŕba. Sajnos. - Akarsz valamit csinálni? -kérdeztem-mármint a csúszkáláson kívül-mosolyogtam. Valahogy viccesebbé/ pörgősebbé kéne tenni a beszélgetést...de hogy? -Már sokszor koriztál?- kérdeztem kedvesen. - Van kedvenc elfoglaltságod?-kérdeztem- vagy ételed vagy valami amit szeretsz?-kérdeztem remélve hogy összejön valami jó kis beszélgetés.. |
Cole Downer
Hű. A csaj kitörő lelkesedéssel fogadta a hírt, hogy focizom. Remélem, nem az amcsifocira gondolt mert abban viszont nem igazán vagyok otthon. -Hát, elvileg holnap is lenne egy, de szerintem egy.kettőt ki fogok hagyni mostanában. -És mikor megint a pályán leszek, megverem azt a köcsögöt aki nekem jött. Igen, határozottan úgy érzem, hogy megérdemli. De addig meg nem akarok nagy ügyet csinálni belőle, hiába fáj már megint nagyon a térdem. Pedig azt hittem, hogy elmúlt. Na mindegy...-Megvagyok. Félig...Na jó, ha estem egyet, szerintem visszaülök a padra. -És egészen addig a pillanatig kiélvezem a gondtalan ide-oda csúszkálás örömeit. Ez az egész a télre emlékeztetett, mert amúgy nyáron nem sokat járok műjégpályákra. Pedig lehet, hogy rámférne néha, és akkor nem akarék minden áron közelebbi kapcsolatot teremteni a padlóval... |
| Hollywoodi Elza-Jaj, én nagyon szeretem a focistákat! És most épp beszélgetek eggyel. De jó! -Az jó lehet! - mondtam mirlött kikotyogom véletlen hogy mennyire szeretem a focisokat. Volt egyszer egy focista barátom is. Igaz, csak addig tartott a kapcsolatunk amíg rá nem jöttem, hogy olyan bunkó mint a hagy ne gondoljamazt a rettenetesen csúnya szót. Na nem is akarok arra gondolni. -Hú, jól vagy? -kérdeztem amikor majdnem elesett. Megnyugodtam amikor visszaszerezte az egyensúlyát.Nem lett volna jó, ha eltaknyol. -Amúgy mikor lesz következőleg edzésed körűlbelül?-kérdeztem kíváncsiságból- Bár nem ígymajdnem elesés után kellene ezt kérdeztem-mosolyogtam. |
Cole Downer
Csúszkálás közben igyekeztem nem elvágódni, mert mégis milyen lenne már rögtön lefejelni a jeget...-Hát, focizni. Benne vagyok a csapatban. -És úszni is járok, de azt utálom -tettem hozzá magamban. Tényleg semmi kedvem nem volt eljárni az edzésekre, de hát ha nem akarom, hogy egyik napról a másikra kivegyenek a suliból. Tökéletesen elég nekem a zsebpénzelvonás is, ami amúgy nemsokára le fog járni. Legalább is reményeim szerint. Jó lenne újra mekizni és vodkázni vasárnaponként, mint nyáron. Most majdnem borultam egyet, úgyhogy néhány másodpercig össze-vissza hadonászva egyensúlyoztam, mire újból biztonságosan álltam a jégen. Sóhajtottam egyet, és tovább csúszkáltam. Akkor legalább már az ép lábamra eshetnék, mert nem szeretnék túl sok edzést kihagyni... |
| Hollywoodi Elza- értem-mondtam. Aztán láttam, hogy feljön a pályára...cipővel. nekem nem baj. De nem azt mondta lesérült?...hmm...kockáztat gondolom....nem rossz tőle. ..ez nem sértés akar lenni felőlem.-Nem mondom-kacsintottam rá egy csábos nézéssel. Elkezdtem mellette menni. -Mit szeretsz csinálni? - kérdeztem kedvesen, mosolyogva. Vajon hány éves? Az egyáltalán nem számît, hiszen hasonló korú lehet mint én. És az a lényeg, hogy lehet vele egész normálisan beszélgetni. De mi lesz ha jön a pályaellenőr? Ha persze van olyan. Egyáltalán van olyan? Ebbe sosem gondoltam bele . Biztos azért, mert senkit sem érdekel. |
Cole Downer
-Nem igazán haza, inkább csak vissza a koleszba. -A néhány héttel ezelőtti depis korszakom ideje alatt rengeteg jelzővel illettem a kollégiumot, de az "otthon" szó nem igazán jutott eszembe róla, ami azt illeti...Akármilyen nyálasan hangzik is, jelenleg én ott érzem magam otthon, ahol Ria van. Az is lehet, hogy később változni fog a helyzet, de minden esetre most nagyon úgy vagyok vele, hogy sehova sem mehetek haza egy darabig. Végül mégis felálltam, és átnéztem a jégpályát körbekerítő alacsony korlát felett. Gondolom nem nagyon díjazzák, ha cipővel mászkálunk rajta, de amíg nem látják, nem fáj senkinek. Először eggyel, majd két lábbal a jég szélére léptem. Eddig megvolnánk. Elzára pillantottam. -Hát, talán egy kicsit még nézelődni fogok. De ne mondd el senkinek. -És ezzel csúszkálni kezdtem össze-vissza. Amíg nem taknyolok el, vagy nem szerzek további sérüléseket, a még használható lábammal istenkirályul megvagyok. Lehet, hogy nem olyan jó ötlet, de hát néha szórakoznia is kell az embernek. |
| Hollywoodi Elza- kár. Jó lenne ha maradna még egy ideig. Az arckifejezését látván szinte tudtam mire gondol. -Nyugi a fiúk nem ilyen ruhát hordanak-vigyorodtam el. Szép is lenne, ha ilyen ruhákban lennének a fiú korisok. Prrr...nem lenne túl jó...inkább ijesztő.-Már vége az edzésemnek -mosolyogtam-Ezután gondolom hazamész majd-kérdeztem kicsit megilletődve. Lehetek egyedül a pályán ha elnegy. Az nem túl jó....túl kevés a szórakozás...hogy fogom kibírni?! Na mindegy. |
Cole Downer
Érdekes. Ha nekem focihoz ilyen tündibündi ruhácskákat kéne felvenni, otthagynám az egészet. Már csak arra voltam kíváncsi, a fiú műkorizóknak mit kell itt viselniük. Ez a sportág talán még az úszásnál is buzisabb. -Nem tudom, nem maradok sokáig. Csak körbenéztem. -Mi értelme a szobádban maradni, ha még egy csomó más dolgot is csinálhatsz kint? Meg amúgy is, a tanuláson kívül nem volt semmi dolgom, tehát mondhatni egyáltalán semmi mert nem tanulok sokat. Lehet, hogy ezért nem kapok piros pontot Riánál, de akkor is. Nem megyek ügyvédnek, vagy apám második kiadásának, úgyhogy a tankönyvek átolvasásával le is van rendezve a dolog.-Neked akkor most itt volt, vagy lesz... edzésed? Vagy hogy hívják... -A korcsolya-gyakorlás pontos elnevezése valahogy most nem akart az eszembe jutni. Az ilyen dolgokat is tanulnom kellett volna, vagy ösztönből kéne jönnie? Na mindegy. Ahhoz képest, hogy lassan már angolul gondolkozom, rámférne egy szókincs-bővítés. |
| Hollywoodi Elza- Ó, sajnálom- mondtam a lábát nézve. Vajon mi történt vele? Nem kérdeztem meg, mert az azért már...hát mi is lenne az...talán túlzás...Nem tudom! -Nem, ez a koris cuccom-mondtam mosolyogva-Tudniillik čn már versenyszinten korizok čs a koriórákhoz is ezt kell hordanom- mondtam olyan szavakat beletéve amit szinte soha nem használok...tudniillik. ..hát ez az a szó. Hmmn....mit kérdezzek? Te is a...nem. ..szereted a...ez túl szokásos...Van bar...azt hinnč ráhajtottam... Egek! Miért ilyen nehéz megfogalmazni egy ilyen hülye kérdést?! -Mit tervezel meddig maradsz itt?-kérdeztem és az ittel a jégcsarnokra céloztam. Hát nem a legértelmesebb kérdés, de legalább valami. A következő kérdést remélem ő fogja feltenni. |
Cole Downer
Hogy szeretek-e itt élni..? Mégis hogy jön ez ide? Amúgy nem, nem szeretek. Ahelyett, hogy kimondtam volna, egy vállrándítással elintéztem a dolgot. -Talán. -Amikor a korizást említette, lenéztem a bal lábamra. Így ránézésre nem volt olyan feltűnő, de amúgy afarmerom alatt be volt fáslizva a térdem. Ami att illeti, annak is örülnék, ha egyáltalán képes lennék bicegés nélkül járni. Persze, hogy ma kellett nekem jégcsarnokosdiznom...-Öhmm...Volt ma egy kis 'balesetem', úgyhogy egyenlőre nem nagyon tudok ilyesmit csinálni. -mutattam le mosolyogva. Pedig amúgy imádok csúszkálni a jégen. Emlékszem, tavaly előtt télen mennyit jártunk ki a haverokkal az időlegesen megépített, Eiffel-torony előtti jégpályára. Nem mintha annyira érdekes lett volna, de a turista csajok mindig azt a helyet választják, mert kicseszett szép onnan a kilátás. -Amúgy lesz vagy volt itt valami? -kérdeztem félre billentett fejjel a ruhájára utalva, mert Elza nem éppen volt szokványosan öltözve. Csak nem ezt viseli sima gyakorláshoz? Azért az fura lenne. Erről eszembe jutott, hogy lassan nekem is meccsem lesz, és még nem szóltam Ririnek. Az otthoniakat sosem érdekli, szóval a szüleimre végképp nem számíthatok. De talán nem kéne elcseszni már most a legelején, hogy túlterhelem aaaa...kapcsolatunkat ilyen iditaságokkal. Csak egy szezonnyitó meccs, amit meg lehet csinálni rajongótábor nélkül is. |
| Hollywoodi Elza- Jó név-vigyorogtam. -Szeretsz itt élni?-kezdtem a beszélgetést, hogy ne legyen kínos csönd. Hát az kínos lenne. Igen. Kitűnő megállapîtás. A kínos csönd kínos. .....Cole...legalább van egy kis társaság...és végülis nem néz ki rosszul. ..sőt....- Nem akarsz feljönni korizni?-kérdeztem mosolyogva majd vigyorogva. Persze normális, szėp vigyorral, nem őrült képet vágva. Na nėzzük milyen ruha van rajtam pontosan. Egy lilap balettféle ruha, vagyis szép felső résszel fodros szoknyával. A jégkorim is lila volt. A hajam meg sok kicsi tincsből volt befonva a fejem tetejére egy nagy kontyféleségben. Hát nem biztos hogy jól hangzik, de jól néz ki. |
Cole Downer
Egy darabig figyeltem a korizókat a pálya széléről, majd helyet foglaltam az egyik padon. Hát igen, akármennyire is próbáltam nem foglalkozni vele, nem volt túl kellemes érzés a meghúzódott lábammal álldogálni hosszabb ideig. Néhány másodpercen belül meg is érkezett a társaságom. Király, még mindig imádnak a csajok... -vigyorodtam el, mikor a lány közelebb ért hozzám. Egy pillanatra összeráncoltam a szemöldököm, mikor a nevét említette. Hiába Hollywood, nem tűnt túl amerikaiasnak. De feltételeztem, hogy az Elza a keresztneve, meg hát én is külföldinek számítok, szóval abszolút nincs jogom ítélkezni. Kivéve persze, hogy nekem amcsi nevem van, így tökmindegy, hogy itt vagyok-e vagy Franciaorszégban, mindenki turistának néz. -Cole. Downer... -tettem hozzá a vezetéknevemet is, és egy pillanatra elgondoloztam. -És Nolan. -Hát ja, ezt csak hivatalos dokumentumoknál használom, de ha már így ideugrott és rögtön bele is vágott a bemutatkozós részbe, miért ne? |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
