FrissítésSúgó

Ayu

2014.07.08. 19:50 -

Ha egy helyet keresel, ahol kedvedre szórakozhatsz,... megtaláltad! Hiába diák itt mindenki, egy kis séta, egy kis shoping, vagy csak egyszerű lőfrálás... ezek alapvető szükségleteknek számítanak. Ha van egy kis szabadidőd, és nem köröz Mrs. Kenway, a nevelőnő, ugorjatok ki az iskola kapuin, térjetek be balra, és máris a városban találhatjátok megetokat. Van itt templom, kirakatok, kocsmák, sikátorok, központ, körforgalom, virágágyások... egy szóval minden!

[64-45] [44-25] [24-5] [4-1]

kiflító

Előzmény | 2016.02.19. 22:21 - #160

Cole Downer Nem is szóltam semmit, mikor Ria átpasszolt nekem egy brownie-t. Valahogy számítottam rá, hogy sok lesz neki kettő, de azért mindig él bennem ilyenkor a remény, hogy mégis boldoggá tudom tenni valamivel. Lassan kifogyok az öletekből, hiába fektetem bele minden energiámat. Talán ennél is jobban kéne próbálkoznom, és meg is tenném, ha tudnám, hogyan. Lassan kifutunk az időből. Ki tudja, merre megy a gimi után. Átutaznám Riáért az államot akár minden héten, de ha így sem vagyok elég, valószínűleg csak még messzebb kerülnénk egymástól, ha ennyiszer sem találkozunk. - Ha hagynád, jobban ismernélek - vontam vállat túlságosan elgondolkozva, ugyanis még mindig le voltam ragadva az előző témánál. Nem jó ez így. Igyekeztem azért megőrízni a szokásos, magamféle arckifejezésem, nehogy feltűnően eluralkodjanak rajtam az érzelmeim. - Nem tudom, biztos nem ilyen egyszerű. Mindegy, megoldom valahogy. - És tényleg meg fogom, mert igazából semmi sem lehet rosszabb a hazamenetelnél. A múltkor úgy döntöttem, itt maradok, de most lehet, hogy újra átgondolom a visszaköltözést Franciaországba. Elvégre Európában már felnőttnek számítok, intézhetem a saját ügyeimet, így a nővérem támogatására sem szorulnék rá.

Ayu	Előzmény | 2016.02.18. 18:22 - #159

Ria Ashwin    A nagy beszélgetés közben el is felejtettem a brownie-mat, amit most lassan, kis falatokban enni kezdtem. Közben odaadtam a másodikat Cole-nak, mert tudtam, hogy úgysem fogom tudni megenni. - Sok szeretettel. - fűztem hozzá a Cole-nak adományozott süteményhez. - Nem feltétlenül metálos stílusban.  De a rocck zenét eddig is szerettem. Csak úgy tűnik, hogy nem ismersz eléggé. - mondtam halvány mosollyal. - Amúgy a basszus gitár szinte bármelyik zenei stílushoz megy. Nagyon jó a tempó és a ritmus megadásához.    Miközben magyaráztam, lassan falatoztam a süteményemet meg-meg állva két szó vagy mondat között. Fura Cole-lal ilyen komolyan beszélgetni. Mármint... Eddig a beszélgetéseink elég fura módon alakultak: aki nem ismert minket, gondolhatta, hogy dilisek vagyunk. Általában Cole üldözött engem, vagy idegesített, én pedig próbáltam lerázni. De persze ha annyira le akartam volna rázni, akkor legalább 10 méterről elkerülöm... de ez már csak mellékes.  - És mi lenne, ha küldenél be pályázatot vagy... jelentkezési lapot vagy hasonló. Vagy elmész a saját lábadon a felvételire?

kiflító

Előzmény | 2016.02.13. 21:45 - #158

Cole Downer - Király. Akkor most ilyen heavy metalos stílusban nyomatod? - Nem néztem volna ki Riából, sokkal szelídebb léleknek tűnik ő annál, de klassz dolog a gitározás. Akármelyik fajtája, de hát nekem nincs sok zenei érzékem. Keringőzni tudok, ha azóta el nem felejtettem, meg részegen nagyon szeretek énekelni és azt hiszem, nagyából itt vége is van, mi közöm van az efféle dolgokhoz. - Hát nem tudom. Ha lenne is esélyem, teljesen biztosan nem jönnek ide válogatni, Riri. - Ez a szomorú helyzet, úgyhogy tényleg jól jönne most egy B terv. De semmi gáz, amíg a szüleim nagylelkűen gondoskodnak arról, hogy a lehető legmesszebb kerüljek otthonról. Csak kitalálnak valamit. Nem is tudom, melyik lehetőség hangzik rosszabbul. Szerencsére előttem volt, amire ilyen esetben az embernek szüksége van. Nem Riára gondolok persze, hanem az édességre, ami másodpercek alatt kirángathat a bánatomból. Mire legközelebb felnéztem, már végeztem is a brownie-kkal, és éppen a forró csoki maradékát iszogattam. Szépen elegánsan. Vicces, de a menzán és otthon teljesen máshogy eszem, mint társaságban. Nem azért, mert így kényelmesebb lenne, csak megszokásból igyekszem rendes srác látszatát kelteni. Talán az éttermi vacsorákon is többször alkalmazhattam volna ezt a műveletet, és most nem kéne szobatársakkal egybezárva élnem a mindennapjaimat.

Ayu	Előzmény | 2016.02.13. 19:59 - #157

Ria Ashwin - Nem, a hímzőszakkörbe egyáltalán nem trafáltál bele. De elkezdtem basszusgitározni. Az akusztikus gitárral úgysem fogok sokat haladni. A négy év alatt újra és újratanultam mindazt, amit egyszer már otthon megtanítottak. - mondtam grimaszt vágva, ahogy visszagondoltam a kínosan unalmas gitárkörökre. Főleg az év elejiek voltak nagyon unalmasak, amikor a tanár zengte hatalmas vigyorral: "Na most halljunk egy Em-t!... Ria...! Hol az Em-od?" Hát igen... Szerintem még ő is tudta, mekkora szívás ott ülnöm minden évben. - Szerintem ne vedd magad egy kategóriába a többi focis balekkal. Ha még egy kicsit rádolgozol, akkor simán mehetsz fősulira. Ott amúgysem a csapat, hanem az egyén teljesítményét nézik. Nincs is annyi hely, hogy felvegyék az egész csapatot. - próbáltam bátorítani, bár biztos látszott, hogy nem értek a focihoz. Hát igen, egyszer próbáltam focizni, abból is katasztrófa lett: 7-ben tornaórán a fiúk felrángattak, hogy igazán be kéne már álljak, mert biztos jó mélyen ott van bennem a focibajnok. Nos, én felálltam... Az első rúgásnál szimplán nem találtam el a labdát, és hátraestem, a másodikkal hasba találtam a tanárt, így muszáj volt leüljön a padra.... a harmadikról csak annyit, hogy "egy pár" üvegszilánk landolt a tanár fején, vállán, hátán stb. Szóval ezt a sportot nem nekem találták ki. Innentől kezdve a tanár hivatalosan beleegyezett, hogy a focis tornaórákról igazolatlan nélkül ellóghatok.

kiflító

Előzmény | 2016.01.09. 22:05 - #156

Cole Downer - Gondoltam, bejársz még oda is a gitár és az iskolai kórus között hat és fél perc szabadidődben. - Újból rávigyorogtam, de persze nem gondoltam komolyan a hímzőszakkört. Illetve kinéztem volna Riából, hogy valami ehhez hasonló tevékenységet űz a szabadidejében, de nyilván nem fogja letagadni, ha mégsem teszi. Egyszerűen lehetetlen lenne kihagynom, ha alkalmam nyílik valamire megjegyzést tenni. Szerintem ezt ő is tudja, sőt mostanában elég keményen visszavág. Az érettségi talán még meg lesz, utána viszont fogalmam sincs, mihez kezdjek magammal. Bevillant egy jövőkép önmagamról, amint a szobámban gubbasztva ülök a gép előtt, és az eBay-en böngészek fura kacatok után kutatva. Túl valóságosnak tűnt ahhoz, hogy ne kezdjek el még ennél is jobban félni a jelenleg misztikumnak számító jövőmtől. - Láttál már minket focizni? - nyögtem fel grimaszolva, mikor visszagondoltam az idei teljesítményünkre. Őszintén szólva csoda lenne, ha ezek után akármelyik felsőoktatási intézmény ide akarna jönni ösztöndíjakat osztogatni. Önerőből pedig még ennél is lehetetlenebb, hogy bejutnék valahova. - Szerinted mennyibe kerülne, hogy engem felvegyenek fősulira? - kérdeztem komolyan elgondolkozva a lehetőségen. Talán apám befizet, csak hogy eltávolítson a család közeléből. Rontom a hírnevét, ha jól emlékszem.

Ayu	Előzmény | 2016.01.09. 20:40 - #155

Ria Ashwin    Nem tudom, mikor tervezi Cole-hogy felhagy a hímzőszakkörrel való szivatással. Biztos vagyok benne, hogy ő is tudja, hogy az iskolában nem működik ilyen tevékenység, úgyhogy még ha akarnék se tudnék járni. - A hímzőszakkört te ilyenkor komolyan szoktad gondolni. Mondd, hogy nem... - mondtam enyhén flegmatikusan. - De nem, ma nem gitároztam, hímezni pedig nem tudok, és biztos vagyok benne, hogy nem ebben a suliban fogom megtanulni.    Kicsit váratlanul ért a kérdés... Honnan tudjam ÉN, hogy Ő mit kezd az életével? Még saját magamról se tudom. Ha persze egyáltalán összekaparom az érettségimet valahogy, és ha ő is összekaparja, mert tudomásom szerint Cole sem valami atomfizikus. Jó, az oké, hogy zene szakon vagyok, viszont a zenéléshez, gitározáshoz itt abszolút semmi plusszot nem kaptam, mivel minden áldott évben ugyanazt tanultuk a kezdők miatt. De mondjuk elég jó lenne egy bandában énekelni, vagy valami. Pincérnő vagy stuardess vagy ezekhez hasonló biztos nem leszek, hogy a hülye barmok mindig fogdossanak, aztán meg ha éppen nem állok be a családi vállalkozásba marhát terelni - márpedig nem akarok -, a többihez nagyjából egyetem kell, én pedig nem érzem a tudásomat ehhez valónak... Na de inkább térjünk vissza a tárgyra. Cole mit is kéne kezdjen... - Kezdd azzal, hogy szerzel egy érettségi diplomát. - mondtam. - Aztán szerintem egy jó focista simán lehetnél. - mosolyogtam rá. Hát igen, Cole nem atomfizikus, nem könyvmoly, de egy dolgot nagyon tud: focizni. Mindenki azt kéne csinálja, amihez ért, nem...?

kiflító

Előzmény | 2016.01.08. 16:10 - #154

Cole Downer - Hát nem tudom, elég sokáig aludtam, úgyhogy nem történt délelőtt semmi különös. - Most sem akartam bővebben kifejteni neki a tegnapi programom, mert tudtam, hogy utája ha iszom. Akkor is, ha csa úgy simán, egyedül a szobám egyik sarkában. Ha változatosságot akarnék vini az életembe, az három napig tartana csak, mert utána egyszerűen kifogynék a kihasználatlan sarkokból. - Semmi hímzőszakkör, gitározás? - A tanulást már meg sem mertem említeni, mert akkor biztosan mérges lenne. Meg hát nekem is kéne, és arra nem kifejezetten szeretnék emlékezni, amíg nem muszáj. Az az igazság, hogy nagyon gyorsan ki kéne találnom valamit, mert akkor tudnám, mire erősítsek rá. Stratégia, legalább ennyi haszna volt az itteni bénafocinak. - Szerinted mit kéne kezdenem az életemmel? - sóhajtottam fel halkan, és bár nem hangzott komoly kérdésnek, jó lett volna valami használható ötletet hallani. Persze nem kell rögtön fősulira, vagy akárhová menni, de egy-két éven belül belehalnék az unalomba, ha otthon kéne ülnöm. Nyilván nem végzek rangomon aluli tevékenységet, úgyhogy kukásnak, vagy mekibe sem mennék el szívesen.

Ayu	Előzmény | 2016.01.07. 22:31 - #153

Ria Ashwin - Nem mintha te is olyan bőbeszédű lennél... -fűztem hozzá a mondanivalójához. Hát igen, általában Cole dumál, én néha-néha mondok valamit, de általában csak hallgatom. Igen, ez normális esetben fordítva működik: a fiú kell hallgassa a lány össze-vissza locsogását. Úgy tűnik, most Cole is kifogyott a szavakból. Ami fura. Mi történik itt? Megzakkant a világ? Mi van az általános beszélgetéseinkkel? Hát igen, hol marad az, hogy Cole ismét valami marhasággal bepróbálkozik - mondjuk gumicukorral...-, én pedig szimplán visszautasítom, aztán vitatkozunk egyet, de legközelebb, mikor találkozunk, szinte el is van felejtve? Hát igen, 12.-esek vagyunk, még egy fél évünk van. Így belegondolva ez rémesen kevés.... - Én is örülök, hogy összefutottunk. Őszintén szólva tényleg nem lett volna, kivel korcsolyézzak, de nem is gondoltam, hogy valaki arra téved. A napom, hogy bővebben kifejtsem - kihangsúlyoztam a "bővebben"-t - unalmas volt egészen a korcsolyázásig. Olvastam, zenét hallgattam, unatkoztam... Nagyjából ennyi, e többit tudod.

kiflító

Előzmény | 2016.01.07. 22:08 - #152

Cole Downer - Ezt azért kifejthetnéd egy kicsit bővebben is. - Csak annyit mondott, hogy jó, de szerintem a kommunikációhoz elengedhetetlen, hogy ő is szóljon néha valamit. Sokat dumálok, de folyamatosan egyoldalúan beszélni fura lenne. - Hát... A szokásos. Nem igazán csináltam semmi hasznosat. - Hiába vagyunk kevesen, az úszást és az efféle hüyleségeket rendre megtartják, én pedig még mindig nem tartook ott gyakorlatban, hogy leadjam és a számomra is fontos dolgokra koncentráljak. Jelenleg úgy tűnik, hogy így esélyem sincs a focival ösztöndíjat szerezni, B tervet pedig még természetesen nem találtam ki magamnak. Az világos, hogy otthon nem maradhatok, mert nem akarnak majd az örökkévalóságig eltartani, de tényleg nem tudom, mi lesz. - Úgyhogy örülök, hogy összefutottunk - ittam bele a forrócsokimba befejezésképp, mondjuk most nekem sem volt túl terjedelmes a beszámolóm. Annyi dolgot tudnék még mondani, de valószínűleg nem számítana. Meg kellene tanulnom elengedni. Ez így egyre világosabb minden egyes nappal, amit itt a kollégiumban töltök.

Ayu	Előzmény | 2016.01.07. 21:44 - #151

Ria Ashwin    Figyelmen kívül hagytam minden beszólásást. De végülis ha végiggondoljuk, igaza van. Abszolút negatívan szoktam lereagálni az erőfeszítéseit. De nem azért... illetve nem csak azért, mert ismerem a különféle rossz szokásait - vagy minek nevezzem, mikor az első kiszökésünknél én írtam a büntetőjét, ő pedig közben Chloe-val a tus alatt szexelt. Oké, nem sok közöm volt hozzá, nem jártam vele, ahogy most sem, de bántott a dolog, habár nem akartam bevallani magamnak. Mindegy, az már két éve volt, azóta már több dolog történt, és ha úgy vesszük, szinte el is felejtettem a dolgot. - Hát... jó. - zökkentem ki a gondolataimból, mikor leült velem szemben. Milyen napom is volt? Délelőtt unatkoztam, délután korcsolyáztunk, tehát erről tud, most meg itt vagyunk. És azért tényleg, viszonylag jó napom volt. Jobb, mintha egyedül lettem volna. - És neked? Milyen napod volt? Nyugodtan lehetsz őszinte. - mondtam célozva a korcsolyázásra. Azt nem tudom, mit csinált előtte, de remélem nem valami olyat, ami ezerszer jobb volt a korcsolyázásnál. Jó, azért nem lehet annyira pozitív élmény úgy korcsolyázni, hogy nem tudsz...

kiflító

Előzmény | 2016.01.07. 18:06 - #150

Cole Downer - Szóval így állunk - csóváltam a fejem összehúzott szemekkel, miután Riri kritizálni kezdte az anno tényleg nem túl jól sikerült kávézó-látogatásunk ötletét. - Inkább örülhetnél, hogy ennyi energiát fordítok rád. Úgy láttam, hogy nem igazán tolongtak a jelentkezők, mikor elindultál korcsolyázni. - Életveszélybe kerültem miatta, ráadásul még sütit is veszek neki. A minimum ezek után, hogy kedves arcot vág majd kivételesen. Két év szenvedés után igazán jól esne azt látni, hogy értékeli az erőfeszítéseimet. - Nem értem, hogy lehetsz még életben ekkora kajamennyiségek mellett - vigyorogtam rá, mielőtt elindult volna a szabad asztalféle felé. Őszintén szólva sosem láttam még rendesen, fiúsan zabálni. Salátát eszik, meg fél adag sütiket... Egy napig sem bírnám a diétáját, mivel elég sok energiát igényel össze-vissza rohangálni a pályán. Mert amit itt mi csinálunk, azt a legjobb szándékkal sem lehet focinak nevezni. - És milyen napod volt? - kérdeztem rövid gondolkozás után, mikor végre elhelyezkedtem vele szemben.

Ayu	Előzmény | 2016.01.05. 20:33 - #149

Ria Ashwin - Már nem emlékszek, hogy szándékosan vágtam unatkozó képet, vagy csak tényleg unatkoztam. Ne haragudj, rég volt. - mondtam felvonva a szemöldökömet. - De ha így végiggondolom, nem valószínű, hogy csak megjátszodtam az unalmat.    Szememmel gyorsan egyszer a leesett rownie-ra néztem, majd a szabad helyre, amit nem kéne elfoglaljanak. - Hát... Én a másik süteményt úgyis neked adtam volna. Persze csak ha kérted volna. Csak miattam ne hozz még egyet, csak ha te kérsz. - motyogtam. Kicsit resteltem, hogy leejtettem a földre. Hát igen, mi lett volna, ha a forró csokit bízza rám? Az most valakinek a fejéről folydogálna lefelé, vagy mi? Még szerencse, hogy előre gondolkodott. - Én inkább lefoglalom a helyet, amíg még szabad, és nem ül oda senki. - tettem gyorsan hozzá, és megindultam a szabad hely felé. Szerencsére még nem ült oda senki. Gyorsan letettem a három brownie-t, és lehuppantam az egyik ülőhelyre.

kiflító

Előzmény | 2016.01.01. 18:58 - #148

Cole Downer - Örömteli lett volna, ha nem vágsz hozzá szándékosan unatkozós fejet - forgattam meg a szemem. Egyszer tényleg voltunk már kávézóban, mert hát hol nem, és az megmaradt, hogy akkor is lebeszélt  a tervemről, miszerint hozzájuk költözöm. Elhiszem, hogy nem igazán örülnének neki otthon, de hát csak megfordult a fejemben, ha már a saját szüleim azt sem vennék észre, ha hónapokra lelépnék Vegasba kaszinózni. Vagy akárhová. Külön kéne költöznöm, komolyan. Ria megindult valamerre, úgyhogy utána sétáltam a forrócsokikkal a kezemben. Örültem, hogy legalább ezt ilyen egyszerűen el tudtuk dönteni, mondjuk aznap már így is feltűnően konfliktusmentesek voltak a beszélgetéseink. - Hé - fordultam a csávó felé, akivel Riri az előbb ütközött, de már a lefelé vezető lépcső közepén járt. Homlokráncolva néztem utána, nem igazán voltam benne biztos, mit tudnék csilnálni. Összemértem az erőviszonyokat és egészen hamar eldöntöttem, hogy igencsak alulmaradnék egy brownie feletti verekedésben. Amerika... - Hagyjuk. Lemegyek mégegyért, ha kell.

Ayu	Előzmény | 2015.12.31. 20:29 - #147

Ria Ashwin - Igen, azért kávézóban már jártam. - mondtam fapofát vágva. - De egyszer amúgy te is elvittél kávézóba. Bár tudom, hogy az ilyen kevésbé örömteli dolgokra ritkán szoktak emlékezni az emberek.   A süteményekkel a kezemben követtem Cole-t, aki ülőhelyet keresett. Túl zsúfolt volt a hely, nem szoktam hozzá az ekkora tömeghez ilyen kicsi helyen. A négy személyes asztalok mind foglaltak voltak, de megláttam egy földön ülős helyet szabadon. Ha sietünk, még talán elcsíphetjük, mielőtt még valaki odatelepszik. - Leülhetnénk oda! - mondtam fejemmel a hely felé bökve, mivel mind a két kezem tele volt, meg amúgy sem nagyon illik ujjal mutogatni mindenfelé. Mikor elindultunk arrafelé, hirtelen egy nagy magas monstrum nekem jött - szerintem a maga majdnem két méterével meg sem látott. Igazából nem lökött fel, csak az egyik brownie repült. - Ömm... - néztem Cole-ra. Nem tudtam, hogy mit mondjak. Igaz, én úgyis csak egyet ettem volna, de lehet, hogy ő megette volna a másik brownie-mat is.

kiflító

Előzmény | 2015.12.27. 23:01 - #146

Cole Downer - Olyan, mint egy rendes kávézó. Remélem, voltál már kávézóban, mert ha nem, akkor nem tudom, hogyan magyarázzam el, hol vagyunk - néztem rá félig viccelődve, egy egészen kicsit viszont félve attól, hogy tényleg újdonságot mondtam. Az az egy szokatlannak nevezhető dolog van, hogy ráírják a pohárra a neved. Nem a teljeset, csak a keresztneved, vagy akármit, amit épp bemondasz. Azzal is sokat szoktunk szórakozni, kit hogy nevezzünk el az ittlétünk erejéig. Mivel Ria átadta a választás jogát, nézegetni kezdtem a kínálatot, mert persze valamivel többet láttam belőle. De hát amúgy is pontosan tudtam már, miből lehet  választani, nem egyszer ettem már végig az összeset. Végül a sima csokis brownie mellett döntöttem, kettőt-kettőt rendeltem fejenként a forrócsoki mellé. Ha nem kéri minkettőt, én szívesen megeszem az övé maradékát is. Dupla pohárban kaptuk az italokat, miután végigálltuk a második sort is. Inkább felemeltem őket én, mielőtt esetleg magára borítaná, aztán elindultam felfelé  a lépcsőn. Lent elég sokan voltak, szóval csak remélni tudtam, hogy ott lesz helyünk. Vannak rendes négyszemélyes és egészen alacsony, földre ülős helyek is, utóbbiak nem túl hasznosak és csak közepesen kényelmesek -mert hát párna van legalább-, de csak jobb, mint a semmi.

Ayu	Előzmény | 2015.12.27. 21:29 - #145

Ria Ashwin    De jó, hogy a választ egy "Nem érdekes"-sel simán elrendezte... De most inkább nem kötekedtem, hanem amikor megerősítette, hogy ez a Strabucks, és előreengedett, beléptem az ajtón. Rémesen sok ember volt. Úgy képzeltem el, mint egy hangyabojt vagy egy nagy méhkast, amiben egy csomó bogár jön-megy a kajával. Emiatt egy kicsit zsúfoltnak is éreztem. - Aha, forró csokit. - mondtam, miközben még mindig nézelődtem. Tele volt minden a Starbucks logójával. Még jó, hogy az ide járó vendégeg nem stírbucksos pólót kellett viseljenek, mert az már tényleg sok lett volna egy kicsit. - Hát... Öszintén... - motyogtam, amikor egy csomó, hozzám képest Eiffel-torony méretű ember vonult és állt meg előttem. - Nem látom. De válassz te valamit. Biztos finomak mind. - mondtam, miközben csipeszkedni próbáltam, hogí átlássak az emberek tömegén. - Amúgy mi itt a rendszer? - kérdeztem a hosszú, kígyózó sorra mutatva. - Sorba kell álni, és megkapod, amit kérsz, vagy önkiszolgáló? .... Na jó, ez egy hülye kérdés volt. - tettem hozzá gyorsan, mikor rájöttem, mekkora marhaságot kérdeztem. Hogy legyen egy kávézó önkiszolgáló? Hát igen, ez is csak az én elképzeléseimben létezik...

kiflító

Előzmény | 2015.12.27. 21:12 - #144

Cole Downer - Nem érdekes - ráztam meg a fejem válaszképpen. Jó, most így belegondolva talán nem is különbözünk annyira, mint hittem volna. Nem mertem viszont megkérdezni, mennyire hiányzik neki a farm, pedig ott biztosan teljesen máshogy működnek a dolgok, mint akármelyik nagyvárosban, így kontinenstől és állampól függetlenül. - Aha. - Némi gondolkodás után előreengedtem az ajtóban, mert hát a múltkor majdnem hogy lecseszett érte. Mióta zaklatom már, és még mindig nem sikerült kiismernem Riri gondolatmenetét. Egyszerűen sosem találom el, mire hogy fog reagálni. Abszolút érthető szerintem, miért próbálok meg mostanában mindent előre egyeztetni vele, hátha elkerüljük a félreértéseket. Eddig aznap még egész jól működött, úgyhogy nagyjából büszke is voltam magamra. - Akkor forrócsokit iszunk... Sütit mellé? - Én biztosan választok magamnak valamit, úgyhogy megérdeklődtem, ne vegyek-e esetleg neki is. - Elég jók vannak, ha innen nem látnád. - Szokás szerint hosszan kanyargott a sor a pénztárig, de a látszat ellenére viszonylag gyorsan haladnak a rendeléssel. Kérsz, fizetsz, bemondod a neved, a következő pultnál pedig megkapod a névre szóló Stabucks logóval ellátott műanyag poharad. Egy pár méterrel arrébb pedig kávéízesítők vannak, az ott teljsen önkiszolgáló módon működik.

Ayu	Előzmény | 2015.12.27. 18:53 - #143

Ria Ashwin - De hát én... mi? - kérdeztem, miközben felpillentottam Cole-ra. Nem tudom, mit akarhatott mondani, viszont az arcvonásaiból enyhe csalódottságot olvastam ki. Vajon azért lehet csalódott, mert nem fogtam meg a kezét? Vagy azért, mert éppen nem inni megyünk...? Ki tudja? Ki érti egyáltalán... - Ez az? - kérdeztem, mikor egy olyan épülethez értünk, melyen óriási, zöld lóbetűkkel írta, hogy "STARBUCKS". Oké, biztos, hogy ez az, ennyire még én sem lehetek tökéletlen. De azért ilyen izét még nem láttam.  A mekivel már megismerkedtem - nem volt annyira finom a saláta, mint ahogy kinézett, de az igazat megvallva rossz sem volt -, megismerkedtem már Cole bevásárlási szokásaival, az egyik ivóhelyével is, itt az ideje még egy újdonságnak. Hát oké, menjünk be. Biztos valami mekihez hasonló hely lesz...

kiflító

Előzmény | 2015.12.26. 23:09 - #142

Cole Downer Komolyan mondom, nem értem Riát. A jégen még meg merte fogni a kezem, mondjuk lehet az is benne volt, hogy féltett a pofára eséstől. Igazság szerint egy kicsit túlreagáltam, mert nem szereztem a végén semmiféle sérülést, de meg lehet érteni a helyzetemet. Egészen más területeken nyújtok kiemelkedő teljesítményt és nem kell midnenben jónak lennem. Igyekeztem nem kimutatni a csalódottságom, amiért elrántotta a kezét. Majd még dolgozunk ezen, ha tényleg meglátogathatom valamikor. - De hát te... - kezdtem volna, de inkább sóhajtottam egyet és nem fejeztem be a mondatot. Hiába mondanám, hogy ő az, aki mindig is itt élt, sok szempontból én vagyok a jobban idevalósi. Európa nem a világ vége, pedig azért messzebb van, mint River Park. Reméltem, hogy nem érzi magát kényelmetlenül emiatt, hiszen pontosan tudom, milyen, mikor honvágya van az embernek. Legalább ő még mindig tartozik valahová, hazamehet, ha szeretne. A Starbucksot viszont semmiképp nem hagyjuk ki, már csak azért sem, mert nincs olyan élő ember, aki nem lesz visszatérő vendég.

Ayu	Előzmény | 2015.12.26. 22:23 - #141

Ria Ashwin    Amikor összeérte a kazünk, odakaptam a tekintetemet, de csak egy pillanatra, majd elfordítottam az arcomat a másik irányba, hogy ne láthassa az enyhe pirulásomat. Komolyan, csak éppen hizzám ért, semmi nagy dolog nincs benne. De azért fogom a kezemet, és zsebre vágom. - Nem igazán hallottam róla. - mondtam a Starbucks-ra célozva. Még egy dolog, amiben Cole tájékozottabb, mint én. Mint úgy általában minden úgy mond "új" dologban. - Nem tudom, mi az, de ha szerinted jó hely, akkor mehetünk oda.    Egy kicsit rosszul éreztem magam azért, mert nem vagyok tájékozott a világban, mert tulajdonképpen eddig szinte elszigetelve éltem. Nem mintha nem lett volna jó, csak nagy városon az emberek furénak nézhetnek, hogy... hogy is mondjam... visszamaradott vagyok? Vagy valami hasonló. Otthon a hülye haverjaimmal jó volt, mert ők is pont olyanok voltak mint én... azt leszámítva, hogy bunkók, és sokszor nem bírnak magukkal. Ha már gitározásból nem sok újat tanultam - igen, minden évben cakk-pakk ugyanazt tanultuk, mert jöttek az elsősök, akikkel újre kellett teljesen kezdeni -, bár egy annyi pozitívuma van annak, hogy ide jöttem, hogy megismerem a világot.

[64-45] [44-25] [24-5] [4-1]