Ha Jamie az ominózus személy, akkor egy enyhén különc lányról beszélünk.Múltja miatt hidegen hagyja, hogy mit gondolnak róla az emberek, azért néha a furánál is furábban néz ki. Külsejét gyakran változtatja, ezért egy nagyon színes egyéniség. De mégis van pár dolog, amin nem tud, vagy nem akar változtatni: ez a kék szeme, mert a kontaklencséhez semmi kedve, meg úgy általában szereti a szeme színét, a másik a hajszíne, amit egyszerűen nem akar megfesteni. Egyszer már próbálta lekopó hajfestékkel vörössesre, de nem sült el jól a dolog, úgyhogy inkább hanyagolja.
   Ellenben a ruhatárának darabjainak stílusa igen széles skálán mozog. Aszerint választ belőlük, hogy éppen aznap milyen kedve van. Találunk itt fekete, enyhén gót és emós stílusúakat a szomorúbb napokra, de van itt hippie, punk, vintage és retró kollekció is, ha éppen jóra fordul a hangulat. Hajviseletét is gyakran változtatja, minden nap más: néha egyszerűen hagyja lobogni, máskor befonja, ismát máskor hajpántot vagy vízesést fon, néha előfordul, hogy egyszerűen lófarokba vagy kislányosan két oldalra köti. Viszont egy dolog van, ami habár változik, de mégsem: a bal csuklójára mindig köt egy kendőt. Ennek a színe és stílusa változó. Van barna, van rózsaszín, van csipkés, van fodros, van egyszerű, van mintákkal teli. Kendőkből is legalább annyiféléje van, mint ahány ruhája összesen.
   Magassága az utolsó mérésnél 172 centiméter volt, bár ennek már elmúlt két éve is. Testalkata se nem túl telt, se nem túl vékony, hanem pont ideális. Szemei kékek, kifejezőek, sokszor bámul velük a semmibe.

   Jamie egy nagyon temperamentumos, életerős lány. Mindig céljai vezérlik, képes majdnem bármit megtenni a jó kategórián belül, hogy véghez vigye azt, amit eltervezett. Legfőbb álma, hogy egyszer nagy írónő és festőművész váljon belőle. A cél érdekében rengeteget gyakorol, kikéri mások véleményét is a munkáiról, hogy legközelebb jobbat, szebbet alkothasson.
   Alapvetően kedves lány, aki bárhol, bármikor kész segíteni bármiben, amiben csak tud. Fontosnak tartja, hogy a barátok kitartsanak egymás mellett. Ezért nagyon komolyan veszi a barátságot, és elvárja, hogy barátai, figyeljenek rá is. Azt utálja a legjobban, ha valaki levegőnek nézi. Erre nagyon gyorsan felkapja a vizet, habár egy nyugodt természetű lány.
   Gyakran mond furcsaságokat, gyakra bambul el, és még ennél is gyakrabban hord fura ruhákat fura kompozitúrában. Hidegen hagyja, hogy mit gondolnak róla az emberek. Szeretne egyedi maradni, egyedien fura, és ebben senki véleménye nem akadályozhatja meg. Általában nem jól fogadja a csúfságolást, a kommentárokat és hasonlókat. Gyakran vitába száll elvei érdekében. Talpraesett lány, aki bármikor megállja a helyét bármilyen helyzetben.
   Hobbijai közé tartozik az olvasás. Kivétel nélkül mindig hord magával legalább egy könyvet, hogy ha úgy adódik, leülhessen, és olvasson. Szereti a világirodalmat. Szinte bármilyen könyv leköti, ami belefér a regény kategóriába. Ő maga is ír néha egy-egy verset, novellát, anekdotát és egyéb rövidebb műveket. Regénynek még nem kezdett neki, mert fél, hogy nem lesz ideje rendesen kidolgozni, ezért egy darabig még hanyagolja, habár rengeteg ötlete lenne. Ezen kívül nagyon szeret rajzolni és festeni. Az alapelve, miszerint működik: "Külön világot alkotok magam...". Ez vonatkozik az irományaira is, képzőművészeti alkotásaira is, valamint úgy általában az egész életére.
   Olyan, mintha egy saját világban élne, melyet ő képzelt el, ő alkotott meg. Néha észre sem veszi a körülötte lévőket, hanem ebbe a kis világba zárkózik be. Múltja nem kevés szomorúságot rejt, ezért néha vannak olyan napja, hogy szinte senkivel nem akar szóba állni, senki és semmi sem érdekli, csak a sarokban gubbaszt, és némán mered maga elé. Szerencsére ilyen csak ritkán van.

   Jamie élete nem valami fényes, sőt egészen rossz múltra tekinthet vissza. Ennek ellenére soha nem sírt sem a családja sem egyéb gondok miatt. De ekzdjük akkor rögtön az elején.
   Richard Crane, az édesapja és Catherine Crane, az édesanyja színészek voltak. Erre eddig igazán büszke is lehetne, ám most nem a fényűző életmódot folytató filmsztárokra kell gondolni, hanem az igen csekély fizetéssel megáldott kisdzínházi alkalmazottakra. Ennek a tetőfoka pedig az, hogy RIchard és Cathrine tapsra, csettintésre, bármire be kellett menniük dolgozni - mint az jellemző a tipikus kisszínházakra -, akármilyen elintéznivaló ügyük is lett volna ahelyett. Emiatt egyáltalán nem szerettek volna gyereket vállalni. Tudták, hogy nem tudnának megfelelően gondoskodni róla.
   De ennek ellenére mégis összejött az első gyerek Jamie személyében. Ezmiatt az újdonsült apa nem éppen józan, sőt eléggé ittas állapotban ment meglátogatni újszülött gyermekét. És mikor kérdezték, hogy mi legyen a baba neve, egyszerűen rávágta: "Jamie Alisha Tiphany Danielle Clarice Catherine". Így igazából Jamie teljes neve: Jamie Alisha Tiphany Danielle Clarice Cathrine Crane. A kereszlevelében, születési bizonyítványában, személyazonosságiában ezen a hosszú, végeérhetetlen néven szerepel, de ő mindig csak Jamie Crane-ként mutatkozik be.
   A család élete a későbbiekben sem alakul valami fényesen. Ahogy a szülei gondolták, nem tudtak rendesen gondoskodni kislányukról, ezért mikor lejárt az édesanyja szülési szabadsága, egyedül maradt. A szó szószoros értelmében. Nem voltak barátai, emrt mindig bezárták a házba, így nem tudott kimenni. Gyakran éhezett néha azért, mert elfelejtettek neki enni adni, mielött hajnaltájt munkába mentek a szülei, néha pedig azért, mert egyszerűen nem is volt, amit. Rettenetes unalmában a kövespolcot kezdte rámolni. Így történt, hogy már három és fél évesen, ha szótagolva, akadozva is, de tudott olvasni. Ez a készsége azóta sokat fejlődött. Felfedezte a könyvek rejtette fantáziát, így lassan a képzeletével egy saját világot teremtett magának. Megtanult egyedül élni, szívóssá vált. Ráadásul annak ellenére, hogy a szülei nem foglalkoztak vele, ő nagyon szerette őket.
   Azonban nem sokkal azután, hogy betöltötte az ötöfik életévét, fordulat állt be. Édesanyja megint terhes lett. Emiatt Richard ismét az alkoholra adta a fejét, de ezúttal nem csak egyszerűen egy estés volt, hanem naponta járt a kocsmába, és mindig részegen jött haza hajnalban, onnan pedig már kellett is menjen a színházba - persze a színházigazgató nem méltányolta ezt a megjelenést, és egy idő után ki is rúgta. Ez igazán kimerítette, ezért kórházba is került. Ám ez azután volt, hogy Catherine másodszor is szült. Mégpedig hármas ikrei születtek: két lány és egy fiú. Ezeknek azonban már ő adta a nevét: Lora, Florence és Eric.
   Richardot a kórházban kikúrálták, valahogy sikerült lemondania az alkoholról is. De ezidő alatt a család nagyon szűkösen élt. Mivel sem Richard, sem Catherine nem keresett semmit, munkanélküli segéllyel éltek négy kisgyerekkel a nyakukon. Ekkor Jamie hat éves lehetett. Úgy látták a szülei a legjobbnak, ha bentlakásos iskolába küldik. Ez így is történt. Tehát a kislány már 1. osztályos kora óta a kollégiumhoz van szokva. Nem válogat az ételek között, nem panaszkodik, ha bogarat kap az ágyalatt. Csak a saját alképzelései és ábrándjai szerint lát mindent.
   Jamie már a 4. osztályt követő nyári vakációba tért haza, ahol nem kis meglepetés fogadta. A vonatállomásra nem jött ki elé senki, pedig ha nem is más, a testvérei kijöttek azelőtt elé. Így a nagy csomagokkal, amiket még tanév elején vitt, egyedül ment haza. Otthon az ajtót zárva találta, ezért leült a lépcsőre. Lábait magához húzta, kezeivel átkulcsolta, és térdére támasztotta az állát. Így ült ott elgondolkozva következő nap reggelig, amikor két fura ember jött el a házhoz. Meglepődtek, hogy a kislány ott ül egyedül a lépcsőn egy nagy halom csomaggal. Megkérdezték, hogy hogy hívják, mire ő elmondta a teljes nevét. Az emebrek kicsit csodálkoztak, és azt mondogatták, hogy "Nahát! Crane-éknek volt még egy gyermekük?"
   Azóta úgy alakult az élete, hogy nevelőszülőkhöz került, külön a három testvérétől, akiket a negyedik osztály évnyitóját megelőző napon látott utoljára. Ez igaz a szüleire is. Sok nyomozás után valamikor nyolcadik osztályos korában megtudta, hogy mi szakította szét a családot: Richard és Cathrine egy pszichodrámában kaptak főszerepet, ami nagy lehetőség volt számukra. Egy-egy drogost keleltt eljátszaniuk. Mivel azt hitték, hogy csak akkor érezhetik át a karaktereik érzéseit, ha ők is kipróbálják, hát megtették. Természetesen a drog nem olyan, mint az alkohol, ebből egy adag, és függővé válsz. Nos... Elég volt egy adag, és függővé is váltak. Természetesen az így is szűkös vagyonukból nem sok jutott drogra, így már az ételre, számlákra szánt pénzt is arra fordították. Lorát, Floret és Ericet a gyámhatóság vette kezelésbe, akik, úgy tűnik, nem tudták, hogy van egy negyedik gyerek is. A szülők bepánikoltak, nem akarták elveszíteni a három négy éves kisgyereküket. Túladagolásban haltak meg mindketten.
   Jamie azóta is keresi a testvéreit, akikről még most sem tud semmit. A nevelőszülei ötödik osztályra is ugyanabba a bentlakásos iskolába küldték, ahova eddig járt, és ott végezte a 8. osztályt is. A kilencediket már a White King High School nevezetű híres művészeti- és sportliceumban folytatta. Reméli, hogy itt szerez majd barátokat, megtalálja a testvéreit valamilyen úton-módon, és biztosít magának egy jövőt.