Témaindító hozzászólás
|
2014.07.05. 23:42 - |
|
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Cole Downer
-De igen!! MENJ HÍMEZNI -kiabáltam Riára majdhogynem tökéletes angolsággal, aztán visszatértem az akcentusomhoz és Sierrához. -Hol is tartottunk? -vigyorogtam rá, majd felkönyököltem az asztalra, és belekortyoltam a kávémba. -Ne haragudj Riri miatt, ő csak..néha nem teljesen beszámítható. Van ilyen. |
Végig hallgattam őket, majd a végére határozottan bólintottam, jelezve, hogy megértettem, amit mondtak. Mikor Cole felhozta a hímző szakkört, Ria pedig csak értetlenül válaszolta, hogy nem is jár olyanra, elnevettem magam. Feltűnő volt, ahogy Cole akarta lerázni a lányt, de Ria pedig azért is hergelte tovább a fiút. És nagyon is élveztem a kettőjük közötti feszültséget. Egy kis darabot levágtam a tortámból és míg azt bekaptam, néztem a két személyt és kíváncsi voltam, hogy végül melyikőjük nyer. Cole vs. Ria? |
Ria Ashwin
- Hát... Pontosan nemrég lesz egy éve. Tavaly év elején, az évnyitón botlottunk egymásba. Szó szerint. - helyesbítettem Cole válaszát, csak hogy még ezzel is hergeljem egy kicsit. Látszodt rajta, hogy idegesítem. De... Ezt én most egyszerű, egyszemályes sztrájknak veszem: sztrájkolok, amiért nem vette a múltkori utolsó mondatom adását. Nem baj, így is lesz a legjobb. Vajon el kéne mennem? Rövid ideig töprengtem, aztán a hímző szakkör-re felkaptam a fejemet. Hogy mi?
- Őőő... Nem hiszem, hogy lemaradnék valamiről, mivel nem járok. Nem vagyok a 60 éves banya a falu széléről. - vágtam rá egy mutrát. |
Cole Downer
Amikor mellénk ült, úgy néztem Riára hogy megértse, legszívesebben lecsapnám. -Kicsit több, mint fél éve. Évfolyamtársak vagyunk. -Persze felfogtam hogy ez a bosszúja, amiért az első naptól kezdve nem hagyom békén. Na, most ő sem fog leszállni rólam egy darabig. -Riri, nem kéne visszamenned? -néztem a telefonom kijelzőjére? -A hímző szakkör nemsokára elkezdődik. -Ezt fogalmam sincs, honnan szedtem, de hátha tényleg jár hímezni és lekopik.. Persze eddig könyöröghettem neki, hogy maradjon. |
Értetlenül néztem rájuk, mintha a nézésükkel üzennének egymásnak. Szóval már jó régóta ismerhetik egymást. A lány kérdésére mosolyogva aprót biccentettem. - Nem, nyugodtan - mondtam, de már mindegy volt, mert addigra megragadott egy széket és az asztalunkhoz húzta.
- Régóta ismeritek egymást? - feltettem azt a kérdést, ami érdekelt. Gondoltam, hogy igen, de biztosra akartam menni. Nem tudom miért érdekelt, egyszerűen csak fúrta az oldalamat és belőlem pedig kicsúsztak a szavakat. |
Ria Ashwin
Cole rám pillantottÉrtettem a nézésének jelentését: "mikor hagyod végre itt ezt a szerencsétlen asztalt, és mész el, hogy magamba bolondíthassam ezt a lányt?". De én csak egy huncut "na abból nem eszel, ezt figyeld!" mosolyt küldtem felé.
- Ugye nem gond, ha leülök? - azzal robogtam is, éam egy széket, és leültem. Egy kicsi pofátlanság nekem is megengedett, ha mer annyit eltűrtem Cole-nál. |
Cole Downer
Innentől sajnos elkerülhetetlen volt, hogy taktikát váltsak, mert így már nem nézhettem levegőnek Riát. -Szia Riri. -köszöntem viszonylag kedvesen, továbbra is erős akcentussal. -Nem gondoltam volna, hogy összefutunk. Sierra...Ria eegy..ismerősöm az iskolából. -Felnéztem utóbbira, hogy megtudjam, meddig szánékozik még itt maradni és belezavarni a csajszerzési kísérletembe. |
- Nem, egyedül unatkoztam. Pont mint Te - válaszoltam a kérdésére mosolyogva. Elvigyorogtam a bókjára és egy pillanatra le is emeltem a tekintetemet a sütire, de aztán vissza Cole-ra. - Nem találtad el, mert a nevem Sierra és nem 'nagyon csinos'. De egyébként köszönöm - mondtam még mindig jókedvűen majd ekkor lépett hozzánk egy ismeretlen lány. Cole-al ismerték egymást, hiszen a nevén szólította, de mi ketten még nem tudtuk a másik nevét. Egészen mostanáig. - Sierra Crusader - árultam el neki is a nevemet. |
Ria Ashwin
Lassan, csöndben odaballagtam hozzájuk. Természetesen nem verem ki a díszhisztit... Miért? Mert nincs rá semmi okom.
- Szia Cole, és szia... Őő... Azt hiszem, nem találkoztunk még. Ria Ashwin vagyok. - mondtam. - Örvendek. |
Cole Downer
Elégedetten elvigyorodtam magamban. Na igen, ez mindig bejön, csak Riánál nem...-Beültem kávézni, csak hát egyedül unalmas. Vársz valakit? -Néztem körül, és ekkor megláttam az üvegen keresztül Riát. Bakker, miért most? Eldöntöttem, hogy úgy csinálok, mintha nem is látnám, és akkor is ezen elképzelésem mellett maradtam, mikor Ria benyitott a cukrászdába. -Cole vagyok. Téged hogy hívnak?-mosolyogtam újra a lányra. -Nagyon csinos vagy. |
Tekintetemet csak akkor kaptam el ismét az ablakról, mikor egy kérdést szegeztek felém. Egy egészen helyes, szőke hajú fiú mosolygott rám, beszédéből simán letudtam következtetni, hogy francia. - Az előbb még egy másik asztalnál láttalak, valamint több szabad hely is van a közelemben, de mivel egészen aranyos akcentusod van, megengedem, hogy helyet foglalj - biccentettem a fejemmel vigyorogva, de közben megérkezett a megrendelt süteményem így még elnyögtem egy köszönömöt a pincérnek, majd tényleg egyedül maradtunk. |
Ria Ashwin
A nevelőnő szerencsére megkegyelmezett nekünk. Pláne, hogy most nem is Mrs. Kenway van soron, hanem a kedvesebbik fajzat, aki ráadásul fiatalabb, és jobban együttérez velünk. Név szerint Miss Olson. Tehát mivel még év eleje volt, megengedte, hogy szilencium, azaz tanulóidő - pontosabban firkálásidő - helyett kicsit lógjunk.
Gondoltam, kimegyek a cukrászdába. Úgyis ritkán járok a városban, legalább megismerem egy kicsit a helyet. Cole-t nem akartam hívni, mert - igaz, ami igaz - ő az a nagy lódós fajta, de... a múltkor sikerült jól lehurrognom. Nem is tudom, mi ütött belém. Mindegy. Úgyhogy inkább egyedül andalogtam ki a cukrászdába.
Éppen benyitottam volna az ajtón, amikor Cole-t megláttam egy másik lánnyal egy asztalnál. Meggondoltam. Mégsem nyitottam be, hanem az ablaküvegen keresztül figyeltem, mit csinálnak. Cole-ról lerítt, hogy már megint csajozni akar, és bevágta azt a jófiús pofáját... holott egyáltalán nem volt az. A féltékenység apróbb szilánkját véltem felfedezni magamban. ~ Úgy... Tehát ha én lekoptatlak, minden lelkiismeretfurdalés nélkül már más célpontot keresel... Szép. ~ gondoltam. És persze még csak azért is, merő dacból benyitottam, lássuk,mit szól hozzá. |
Cole Downer
Mivel még év eleje van, nem nagyon ellenőrizgetnek, satöbbi, megkockáztattam kilógni órák után a városba. Most meg sem próbáltam Riát magammal hívni, teljesen biztos voltam benne, hogy nem jönne. Nem csak azért, mert per pillanat nem kedvel, hanem amúgy sem. Beültem a kávézóba, hogy az egész napos órákon alvás után végre felébredjek egy kicsit. Üldögéltem az egyik asztalnál és iszogattam a kávémat, miközben a szemem sarkából megláttam egy csajt. Na, innentől fogva már nem is érdekelt Riri, inkább felálltam, és mint aki csak nézelődik, elindultam a csaj felé. -Ne haragudj, leülhetek? -kérdeztem mosolyogva, a lehető "legaranyosabb" francia akcentusomat elővéve. Attól függetlenül, hogy évek óta tökéletes volt a kiejtésem, sosem esett nehezemre ezt a kis trükköt alkalmazni csajozáskor. |
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|