|
Témaindító hozzászólás
|
2014.08.20. 15:51 - |
 |
[31-12] [11-1]
Ria Ashwin
- Szerintem félreértetted. - mondtam. - Azt keleltt, hogy észrevedd, hogy nem tudom kimutatni.
Időközben kiértünk a folyosóra. Sok ember volt a galériában, ki gondolná, hogy hat-hét óra körül ennyien látogatják. Látszik, hogy nem sűrün járok errefelé. Pedig érdekel a többi diák alkotása. Igazán szépek, és mindegyiknek külön mondanivalója van. Tisztelem az alkotóikat.
Cole-ról szólva pedig...
- Igen, igazad van. Ha nem lettem volna olyan bunkó, akkor minden egyszerűbben megy. - mondtam. De már egyszer, a múltkor, mikor rajtakaptam Aimee-vel, bocsánatot kértem a bunkóságomért, de meg se hallgatott. Tehát valahol ő is hibás. Persze a 90%-a a felelősségnek az enyém, a többi tíz az övé. Én szúrtam el igazából. De ha azt vesszük, hogy tavaly az első félévben még tényleg nem éreztem iránta semmit, a második félévben pedig már egyszerűen idegesített a kotnyelessége... Hát öö... Mindegy, a lényeg ugyanaz: én vagyok a hibás. |
Ria Ashwin
Éppen próbáltam minél halkabban nyitni az ajtót, és pont, amikor léptem volnna be, egy jó hangos csattanás hallatszodt a fiúk felől. "Ez egyértelműen Cole..:" ~ gondoltam. Csak abban reménykedtem, hogy Sierra nem ébredt föl. És szerencsére nem. Úgy tűnik, ő is fáradt volt. Úgy aludt, mint a tej.
Gyorsan lezuhanyoztam. Megpróbáltam minél hangtalanabbul mozogni, azzal lefeküdtem. Én is nagyon álmos voltam, de semmilyen módon nem tudtam elaludni. Folyton Cole járt az eszemben. Illetve az, ahogyan ma kiborult. Valahogy aztán 3 és 4 óra között elaludtam. |
Cole Downer
Csalódottan sóhajtottam, és én is elindultam a szobám felé. -Ne félj, majd javítunk a technikádon a következő alkalommal. -tettem hozzá, és bevágtam magam mögött az ajtót. Hoppáá, szobatárs. Na mindegy, lezuhanyoztam, és szépen bebújtam az ágyamba. Persze nem sokat tudtam aludni, mert mindig vagy Ririre, vagy Chloe-ra és a gyerekre gondoltam. Igazából a pénz-dolog már nem is érdekelt annyira mint eleinte, mondhatni, beletörődtem a sorsomba. |
Ria Ashwin
- Nem! - adtam határozott, gyors választ. - De arcra jó éjt puszi talán még elmegy. - mondtam. Odamentem hozzá, és megpusziltam az arcát. - De ez egy kivételes alkalom! Legközelebb egy virágot vagy valaki mást tolok eléd nyelves jó éjt puszira. - mondtam, miközben vigyorogva rámutattam az ablakpárkányon levő virágokra. Jó bő volt a választék.
- Akkor jó éjt! - azzal sarkon fordultam, és elindultam a szobám felé. Reméltem, hogy Sierra még nem alszik, hogy ne ébresszem fel. |
Cole Downer
-Tudod, Riri, szörnyen megbántottál. Ki tudnál engesztelni mondjuuuk...-itt tartottan egy kis hatásszünetet és rávigyorogtam,- egy búcsúpuszival. Jóéjt puszi, tudod..-Mintha mi sem történt volna, szokásomhoz híven próbáltam megragadni minden egyes alkalmat, hátha megszán, vagy ilyesmi. -Nyelves búcsúpusziról lehet szó? Ide kérném -Csücsöríteni kezdtem felé, sőt, be is csuktam a szemem, hogy drámaibbnak tűnjön a dolog. A legrosszabb, ami történhet, hogy otthagy, és bemegy a szobájába. Nincs a folyosón senki, akit esetlegesen elém lökhetne maga helyett. |
Ria Ashwin
- Öö... Nem baj... - mondtam. És halvány mosolyra húzódott a szám. Gondolom ezzel arra célzott, hogy "Köszönöm szépen, hogy segítség vagy vígasztalás vagy bármi hasonló helyett megint lehordtál". Na igen, én nem nagyon értek az ilyen lelkizős, "vigasztaljuk meg egymást" dumákhoz. Sajnos ez van.
- Hát... Tulajdonképpen, csak annyit akartam mondani, hogy ne haragudj. Nekem nem megy se a lelkizés, se a vigasztalás. Abból nulla vagyok. És ne haragudj, hogy mindig csak... hát... ahelyett, hogy mondanék valami értelmeset, csak beszólogatok. - próbálkoztam valahogy elmakogni, amit akartam. Azért remélem, megértette, hogy mit akartam mondani. |
Cole Downer
Megálltam, és visszafordultam Riri felé. -Ne haragudj. Nem előtted kellett volna kiborulnom -néztem rá bocsánatkérően, mielőtt belekezdene, hogy szedjem össze magam mert az égvilágon nem tórtént semmi komoly. Aha, lehet, hogy te így érzed, de nem rád szarnak a szüleid. Ha már utalni sem utalnak, mit kapok majd tőlük, hmm? Lesz egy kibaszott gyerekem, ha Chloe megtartja... Ki vagyok segítve vele. Ahelyett, hogy ezt kimondtam volna, csak megcsóváltam, majd felemeltem a fejem. Siránkozással nem sok mindent fogok elérni, az biztos. |
Ria Ashwin
Láttam Cole képén a letörtséget és a neheztelés csillogott a szemében. Valószínűleg most vagy rám dühös vagy a szüleire. Ez a két variáns lehetséges. Nem volt éppen szívem vágya magamra haragítani, de ez van.
- Hát igen. - mondtam a kijelentésére. - Asszem észrevettem.
Megálltam a folyosón, és körbekémleltem a sötét "járatot". Ilyenkor úgy nézett ki, mint egy sötét barlang. Aztán meg várod, hogy mikor ugrik rád egy angy medve. Időközben Cole elindult valószínűleg a szobájába.
- Hé! Cole... - szólítottam meg. |
Cole DOwner
Mire visszaértünk a sulihoz, nagyjából beletörődtem abba, hogy éhen fogok halni. Egy teljes hónapig, vagy ki tudja meddig élni pizza nélkül... -Időben visszaértünk-sóhajtottam, mikor befordultunk a folyosónkra, és leverten elindultam a szobám felé. Nem pont így terveztem a mai napot, de hát ez van. Holnap reggel első dolgom lesz felhívni apámékat. Rohadt, kapzsi szadista... |
[31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
