|
Témaindító hozzászólás
|
2014.07.08. 19:51 - |
 |
[28-9] [8-1]
Ashley Benett
Igen ez a srác a tipikus macsó stílusú, kis nőcsábász. Nem igazán érdekelt, az hogy végig mér mert hát persze férfiból van ő is, de hogy 5 perc alatt 2x elég feltűnően bámulja a mellem az kissé zavart. Ahogy haladtam kifelé 100%-san biztos voltam benne hogy a fenekemet stíröli. Megszólalt és mellém sietett aztán egy nagy lépéssel bevágott elém és úgy ment. - Elfogsz esni. - vigyorogtam rá, majd megálltam. - Miért fontos? Csak egy név. - rántottam meg a vállam. - Tudod elég feltűnően bámulod a melleimet, nem is tudom hogy arcon vágjalak érte vagy tegyem ki. - fogtam a könyveimet és magam elé tartottam, hogy ne tudja nézni, hanem inkább a szemembe nézzen ha már beszélgetünk. - Egyébként, Ashley vagyok. - nyúltam a kilincsért mikor odaértünk az ajtóhoz. - Kiengedsz, vagy még bent maradunk? - tettem a kezemet a kilincsre és néztem rá, mivel az ajtóban állt, de persze mosolyogtam rá. |
Joshua Derveaux:
Egy pillanatra a tekintetem levándorolt a topja szélére. Tapasztalatből tudom, hogy azok szeretnek lefelevándorolni, ha a viselője túl sokat mozog. De persze, mire a lényeges területet megláttam volna már elfordult és lehajolt. Pislogtam egy sort és hátraléptem egyet.
- Háh... Ha ismernél nem mondanád ezt... - vigyorodtam el halványan. Csak én vagyok képes eltévedni egy turkálóban. Meg apám, természetesen. De a legrosszabb, mikor részegen akarsz kitalálni egy bárból... Uh, azt az élményt senkinek nem ajánlom. A hányásfolt még mindig nem jött ki a ruhámból.
- Héé... - "már mész is?"-el folytattam volna a mondatot, de a vállsimítással és a kacsintással belém folytotta a szót. Azt hiszem vettem a lapot, amin el kellett, hogy vigyorogjak. Milyen rámenős egy lány. Ez tetszik. Egy darabig figyeltem, ahogy halad kifelé, először is azért, mert így hátulról is alaposan szemügyre vehettem, másodszor pedig azért, mert ha egyből utána megyek, akkor még rámenősnek is titulálhatna.
- Minek kéne a legközelebbi találkozásig várni? - lépegettem lassan mellé, majd elé és hátrafele menetben mentem előtte a folyósón, mert csak így tudtam előlről nézni. (Oh, de királyul tudok fogalmazni. ~) - Egyébként sem tudom még a neved - billentgettem meg jobbra és balra a fejem. |
Ashley Benett
Nem voltam épp tánchoz öltözve mivel ez csak úgy spontán jött. Egy pánt nélküli fekete csőtop volt rajtam, egy szürke szagatott cicanadrág, pár kő is díszítette, meg egy fehér converse dorkó. A fiú stílusán nem lepődtem meg mivel majdnem hogy az összes fiú a legtöbbjük zenész vagy zenével kapcsolatban tehetséges, így nem zavart a kinézete.
- Ennek örülök. - szélesre mosolyogtam és amikor közel lépett hozzám fújtam egy párat és már nem voltam annyira piros, a nevét mondta és kezét emelte. Udvarisan elfogadtam a köszönését és kezet ráztam vele. - Örvendek. Nem vagy béna egyáltalán, én is össze vissza bojongtam és itt kötöttem ki. - vigyorogtam rá majd elfordultam és lehajoltam a táskámért, és pár könyvemért.
- Remélem legközelebb is összefutunk. - indultam el az ajtó felé, simitottam meg a vállát és kacsintottam. Ahogy mentem a terem végében lévő ajtóhoz megdobtam a hajamat. Direkt nem mutatkoztam be, ha érdeklem akkor utánam jön. |
Joshou Derveaux:
Míg nem nézett felém, addig szépen figyeltem, hogy mit csinál. Hüm... Lehet, hogy meg kéne tanulnom táncolni, ha ilyen seggüket riszáló lányok vannak ott. Bár biztos fiúk is táncolnak. Király combo. Eme gondolatok továbbgondolásán elvigyorodtam, de egyből el is tűntettem a mosoly szerűséget, ahogy felém fordult.
- Oh nem. Nem a zenével van a baj - ráztam meg a fejem és elmosolyodva közelebb lépegettem hozzá. Ilyen kimérítő lenne táncolni? Tiszta vörös a feje.. Ahogy közelebb léptem hozzá végignéztem rajta, de nközel sem olyan feltűnően, ahogy ő nézett végig rajtam. Kíváncsi vagyok mit gondolhat a szerelésemről. Sapka, egy kicsit nagyobb, zöld póló ami alatt egy szürke ujjatlan van, egy hozentrógeres rövidnadrág, de csak az egyik "öv" volt a vállamra dobva és ehhez még hozzájön a bakancs amit most magamra kaptam. Érdekes látvány lehettem, de az ilyenek nem szoktam érdekelni.
- Megzavarni sem zavartál meg - nyújtottam felé a kezem és fél szemmel körbepillantottam - Joshou Derveaux, de csak Roy - és inne szokott jönni az a kérdés, hogy: "Roy? Miért pont Roy?" - Csak béna voltam és eltévedtem. |
Ashley Benett
A zene szinte felperzselte a testemet és nem hagyott nyugodni, imádtam táncolni és a ritmusra ringattam a testemet. Ahogy kezdett a vééghez érni a zene akkor én is lassacskán befejeztem és mikor meghallotam egy köszönést akkor hirtelen megfordultam és néztem a srácra. - Ohh szia, ne haragudj, nem tudtam hogy ennyire hangos... - túrtam a hajamba és picit kimelegedve néztem rá, igazgatva a hajamat, hohy rátudjak nézni és ő is rám. Még gyors végig pillnatottam rajta. Nagyon jól nézett ki. Így egy picit elis pirultam, de hál istennek nem lehetett levenni hogy a fiú miatt mert kifáradtam egy kicsit a táncban. - Megzavartalak valamiben? - kérdeztem tőle kedvesen, és picit mosolyogva. |
Joshua Derveaux:
Mivel apám tájékozódó képességeit örököltem - ami egyenlő volt a nullával -, sikerült eltévednem már a legelső napon. A szobám keresgéltem, de nem nagyon sikerült rábukkannom, így csak bolyongtam a folyósókon teljesen céltalanul - vagyis célom volt, de teljesen elérhetetlen, hogy innen valaha is kitaláljak. Már épp dobtam volna le az igencsak megpakolt bőröndjeim és halkan morogva szidtam Victoriát, amiért nem segített a szállásra találni, mikor zene csapta meg a fülem. Az ég nulla ritmusérzékkel és énekhanggal áldott meg... ez az én örökségem anyámtól, így nem véletlenül mentem inkább fotográfia szakra. Na de ez most lényegtelen, ahogy meghallottam a zenét fogtam minden holmim és az irányába indultam el. Biztos lesz valaki aki megmondja merre kell mennem... És így is lett. Megálltam egy nyitott ajtó előtt, ahonnan feltehetőleg a dallam szólt és lassacskán bepislogtam az ajtón. Egy lány táncikált bent, de mivel nem értettem hozzá, halvány lila gőzöm sem volt afelől, hogy mit táncol. Mindegy is. Összeszedtem magam, megigazítottam a fejemen a barnás színű sapkám és beléptem. hüm... Az ő cuccai is itt vannak.
- Ühm... Szia - szólaltam meg kicsit hngosabban, mert nem tudtam, hogy lehet e hallani, vagy észrevett e eyáltalán. És nekem meg az kell, hogy észrevegyen. |
Ashley Benett
Az iskola nagyon megtetszett, már mint így külsőre meg minden, sok tanárral találkoztam, akik elég normálisak és kedvesek, az osztálytársaim pedig átlagosak. Sétálgattam a folyosón, hogy saját magam fedezzem fel a titkos rejtekhelyeket, meg más helyeket. Nagy mosollyal az arcomba léptem be egy tánc terembe. Volt a terem sarkában egy magnó, oda mentem hozzá és pár cd, is hevert mellette, nézegettem őket, ledobtam a cuccomat magamról, és betettem egyet. Majd táncolni kezdtem. A saját stílusommal, kis balett és hip-hop keverékkel. |
[28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
